Szögedi Telefon (Interurban)

Dunántúli Napló - dn_1972_08_18_135p.txt

Egy kis kitérő Pécsre.

Elkészült a 275 millió forintos beruházás.

Ma avatják ünnepélyesen a pécsi telefonközpontot.

Öt esztendő munkájával elkészült Pécsett a 12 ezer állomásos Crossbar-rendszerű telefonközpont. Teljes kapacitásával csaknem kétszerannyi állomást fogad be, mint a régi, túlterhelt és elöregedett központ. A Crossbar-rendszer a kapcsolás gyorsaságával szinte a minimálisra rövidíti a várakozási időt, s a központ egyidejűleg 450 beszélgetés folytatására alkalmas. Az országos távhívó rendszerbe való bekapcsolása a távolsági telefonálásokat gyorsítja. A nagy beruházásnak a Pécsi Postaigazgatóságra eső része 275 millió forint, ebből 56 millió az épület, 76 millió pedig a hálózat építési költsége. Az új telefonközpont, az erősítő állomás, a mikrohullámú rendszer, a budapesti és a kaposvári áramkörök fogadószerelvényei külön beruházási költséget jelentenek.

- A központ ünnepélyes avatására ma délután 2 órakor kerül sor. Dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter a megye és a város párt- és állami vezetőinek jelenlétében adja át rendeltetésének az új pécsi telefon- központot.

87 éve kezdődött

Két műszaki gondolkodású férfi szerencsés találkozásának köszönhető, hogy 1885. október 1-én megkezdte működését az első pécsi telefonközpont. Vécsey István postafőnök és Koharits János takarékpénztári főkönyvelő szenvedélyesen szerette a technikát. Vécseynél a szakmai tudás volt nagyobb. Koharitsnál jelentős magánvagyon segítette a kísérletezgetést.

- Az indítékot az adta, hogy a Puskás testvérek lemondtak a vidéki telefonközpontok létesítésére vonatkozó elsőbbségi jogukról. Koharits nyomban engedélyért folyamodott, s a 20 évre kizárólagos jogot biztosító engedélyokirat már 1885 májusában a kezében volt. Egyetlen kikötés volt: egy éven belül meg kell kezdeni az építést. A város hat állomást vásárolt, belépett az előfizetők közé a Zsolnay, a Littke és az Auber cég is, tizediknek pedig a megyeháza jelentkezett.

- A hálózatépítés okozta a legtöbb gondot, hiszen akkor nem volt még kisajátítási törvény, ezért minden házigazdát külön kellett megnyerni az ügynek, hogy házaikra engedjék felszerelni a tartóvasakat. A Fünf- kirchner Zeitung a dolog jelentőségét magyarázva csillapította a háborgó kedélyeket, s cikkét ezzel a patétikus felkiáltással fejezte be: "A haladás és a nagy felfedezések századában élünk!"

-Az első központ a Győr (ma Várady Antal) utca 6. számú Koharits-hözban kezdte meg működését. Az 50-es kapcsolószekrény teljes egészében magyar munka volt, s a maga korában a legmodernebb típus. A pécsi a pozsonyi után a második magyar vidéki telefonközpont volt. Népszerűsége rohamosan növekedett. 1887-ben már 47 előfizetője volt, 1893-ban pediq egy újabb, 100-as kapcsolószekrényt kellett felszerelni. A századfordulón 131 telefonkészülék működött Pécsett. Ugyanebben az évben az állam átvette a pécsi központot, ami ekkorra már ki is szolgált. Az államosítás után az új központ a Munkácsy Mihály utcai régi postaházban kapott helyet és bekapcsolták az interurbán hálózatba is. Ez az időszak csak néhány évig tartott, hiszen 1904-ben elkészült az új postapalota, amelynek második emeletén augusztusban(!) adták át rendeltetésének az új, 1500 előfizetőt befogadó modern, közöstelepű (CB) központot.

-Csaknem három évtized múlva - 1930-ban - kapott Pécs új 5 ezer állomásos, Rotary rendszerű telefonközpontot. Ez szolgálta máig a várost és megtett mindent, amit elvárhattunk tőle.

Bemutatjuk a telefoaközpont otthonát

Mielőtt bemutatjuk az épületet, nevezzük meg alkotóit. A terveket az UVATERV kollektívája készítette J. Zábrák Róza építésztervező és Szőke Lóránt statikus vezetésével. Kivitelezésében seregnyi vállalat működött közre.

- A nyolcszintes jóléti szárny - öltözők, fürdők és pihenők kaptak itt helyet - feketealapú üvegcserép-borítása a ráeső napfényben csillog-villog. A műszaki szárnyat sárga holland luxaflex borítja, az ablakok előtt alumíniumkeretbe foglalt fényterelő üveglemezek sora fut végig.

- A műszaki szárny ötszintes. Az első tulajdonképpen pince. Itt található a gépház, itt vannak az akkumulátorok, amelyek a központ műszaki berendezéseit energiával látják el, s itt van a kábelbevezető alagút, amelybe befut a város minden részéből a kábelek tömege. A kábelek innen piros-kék huzalrengeteg formájában mennek a második szintre (a földszintre) a rendezőbe.

- A jobboldali teremben a szemközti oldalon mennyezetig érő vas állványzatot hálóznak be az érpárok, amelyek mindegyike egy-egy beérkező állomást jelent. A bejárati oldalon lévő állványzaton a beszédszámlálók, állomásonként egy-egy. A számláló minden beszélgetés után ugrik egyet. Hó végén lefényképezik a falat és ennek alapján számláznak. A folyosó másik oldalán tágas teremben kapnak helyet a helyközi kapcsoló kezelői, s kisebb szobákban található a hibabejelentő, a tudakozó és a postai alközpont.

- A harmadik szinten (az első emeleten) van a helyi központ, ahová a rendezőből jönnek fel a vonalak és ágaznak szét az állomások jelfogóihoz. A termet csak félig építették be állványokkal. A ma még üres rész ad helyet az évtized utolsó negyedében várható 12 ezres bővítésnek, ami - remélhetőleg -, hosszú időre rendezi Pécs távbeszélő viszonyait.

- Egy szinttel feljebb találjuk a helyközi központot, ahonnan a távolsági beszélgetések útnak indulnak az ország minden részébe és amely fogadja az érkező hívásokat. A legfelső szinten még szerelik a telex-központot és itt van a távolsági áramkörök erősítője. Itt van a vége (vagy az eleje?) annak a koaxiális kábelnek, amely a tévé-torony és a központ között hozza-viszi a beszélgetéseket. Itt bontják le a kábel 960 csatornáját és innen mennek az egyedi vonalak - s bennük a már felerősített beszélgetések a helyközi központba. Mindezekbe a helyiségekbe csak kettős ajtón át lehet belépni, s az ablakok állandóan zárva vannak. A légkondicionáló berendezés 18-24 fokos hőmérsékletet és 65 százalékos relatív páratartalmat biztosít, az enyhe túlnyomás pedig a finom por behatolását akadályozza meg. A berendezések zavartalan üzemeltetéséhez ezek elengedhetetlenül szükségesek.

- A termek tágasak, magasak. Úgy tűnik, ez a Crossbar-központ nem tölti ki a helyiségeket. Valóban így van. Az épületet a helyigényesebb Rotary- központhoz tervezték. Ha áttervezik a Crossbar-méretekhez, okkor Pécsett ma nincs telefonközpont-avatás.

Távhívás - pillanatok alatt

- Központ? Kérem, hívja Budapest 123-456-ot.. Persze, hogy még délelőtt! ... Hogy nem ígéri? De nekem délelőtt kell!... Hát jó, hozza 4-ig ... - És örültünk, ha még aznap meg is jött a hívott szám. Nos, ez már a múlté.

- Pécs bekapcsolódott az országos távhívórendszerbe és ezzel új korszak kezdődik nálunk is a helyközi beszélgetések 72 éves történetében. Felvesszük a kagylót, jön a tárcsahang, tárcsázunk, újabb tárcsahang, újból tárcsázunk és ha a hivott szám nem foglalt, beszélhetünk is. Egy távolsági beszélgetéshez mindössze annyival több időre van szükség, mint egy helyihez, hogy négy számmal többet kell tárcsázni. Hogyan lehetséges ez?

- A pécsi központnak kétfelé van távolsági kapcsolata. A kaposvári csak a szomszéd megyeszékhely góckörzetével jelent kapcsolatot, az országgal Budapesten keresztül érintkezhetünk, A központ és a tévé-torony közötti koaxiális kábelen - a 3,6 mm-es külső átmérő egy 1,2 mm-es huzalt takar - egyszerre maximálisan 2700(!) beszélgetést lehet folytatni. A kezdeményezett távolsági beszélgetések a tévé-toronyból mikrohullámú láncon jutnak Budapestre az országos központba és ez továbbítja a megfelelő városba, községbe. S ehhez csupán pillanatokra van szükség.

- Kezdjük tehát elölről! Tárcsázzuk a 06-ot. A központ ebből tudja, hogy számunk távolsági beszélgetést kezdeményez, ezért a hívást a helyközi központba továbbítja. A következő tárcsahang már innen jön. Folytatjuk a tárcsázást. Ahogy az első két szám "lement, a helyközi központ máris tudja, hogy a kaposvári góckörzettel, vagy az ország más részével akarunk beszélni és a további számokat már aszerint továbbítja. Ha Budapest kapja a számot, az országos központ is nyomban tudja, hogy a hívás neki szól, tehát hatjegyű budapesti szám lesz a folytatás, vagy továbbítania kell a hívást. A jelfogók hihetetlenül gyorsan dolgoznak, s mire a tárcsa viszszatér az utolsó szám után eredeti helyzetébe, már meg is van az eredmény: a csengetési hang, vagy a foglalt jelzés.

Még egyszer az ikresítésről

A régi és az új előfizetők körében nagy vihart kavart az a levél, amelyben arról értesítették, hogy állomásukat ikresítették. Ezt ki-ki a vérmérséklete szerint fogadta. A posta illetékesei elmondták, hogy a titkosság biztosított, tehát az ikertárs nem hallgathat bele a másik beszélgetésébe. Csengetést csak a hívott szám kap. Az állomások saját beszédszámlálója biztosítja az egyéni díjelszámolást. Az ikerállomások ugyanúgy igénybevehetnek minden távbeszélő-szolgáltatást, mint a szóló állomások. Az egyetlen hátrány (ha ez annak nevezhető), hogy az ikertársak egymással nem beszélhetnek.

- Az ikresítésnek nagyon fontos gazdasági okai vannak. A 275 millió forintos beruházásból egy előfizetőre kb. 25 ezer forint jut, amiből 8 ezer forintot a hálózat költsége tesz ki. Valahol takarékoskodni kellett, ez a "valahol" pedig egyedül a hálózatnál képzelhető el. Az ikertársak külön állomást jelentenek a drót két végén, készülékeiket azonban egyetlen érpár köti össze a központtal. 6 ezer ikerállomást létesítettek, ez pedig 24 millió forintos megtakarítást jelentett.

- Van a dolognak egy másik oldala is. Miért kellett például Újmecsekalján tömegesen ikresíteni? Az első felmérés idején aránylag kevés volt az új igény, s ehhez méretezték a központot a városrésszel összekötő kábelt. Közben az igények megnőttek, s ha ezeket új kábelekkel elégítik ki, további súlyos milliók terhelik a központot. Ha pedig kitérnek az ikresítés elől, akkor kb, 600 telefonigényt nem elégíthetnek ki.

Az üzembe helyezés menetrendje

Ma délután az új telefonközpont ünnepélyes üzembehelyezésekor kezdik meg folyamatosan az állomások bekapcsolását, A közelmúltbeli átterhelések után minden vonal az új központ rendezőjén keresztül jutott be a régi központba. Ma és holnap történik meg a régi központ leválasztása. A 43 éves központ "meghal".

Pénteken délután az új előfizetőket kapcsolják be. Estig már mintegy 2200 állomás tulajdonosa beszélhet - egymással. Szombaton délelőtt szünetel az átkapcsolás, mert a posta nem akarja ezen az utolsó napon zavarni a vállalatok, intézmények tevékenységét. Mégis, 1 óráig meglehetősen furcsa helyzet lesz Pécsett. Az előző délután bekapcsolt előfizetők csak egymással beszélhetnek, s ugyanígy a régi előfizetők is csak egymást hívhatják. Az újak a régiekkel nem beszélhetnek. 1-kor kezdik meg a régi előfizetők átkapcsolását, s ez a munka este 8-ig be is fejeződik. Ettől kezdve számíthatjuk üzembehelyezettnek az új központot.

- A régi központ emléke azonban pár napig még "kísért". A belvárosi - 15-50-es hívószámú - és az újmecsekaljai - 16-40-es hívószámú - mellékközponthoz tartozó előfizetők átkapcsolását műszaki okokból nem tudják megoldani a többivel együtt, ezért ezek a központok kb. 10 nappal "túlélik a nagy központot, Az ezekhez tartozó állomásokról továbbra is úgy lehet telefonálni, mint eddig, csupán a számok változnak. A belvárosi mellékközpont új száma: 11-322, az új- mecsekaljaié pedig: 13-533 és 15-533.

A gondolattól a megvalósulásig

1930-ban - kapott Pécs új 5 ezer állomásos, Rotary rendszerű telefonközpontot.

1956 - Az utolsó ezres bővítés éve. A bővítés a gazdasági okok miatt meg nem valósult új központot pótolta, a nehéz helyzetet csak enyhítette, de semmit nem oldott meg.

1961 - Döntés: Pécs új központot kap.

1962 - Elkészül az első tanulmányterv. Az eredeti elgondolások szerint helyet biztosít a műszaki és a forgalmi fejlesztésnek.

1964 - A kijelölt építési területet átadják régészeti kutatásra.

1965 - Az év végén eldőlt: a műszaki és a forgalmi fejlesztést különválasztják, s a műszaki fejlesztésé az elsőbbség. A tervet a BHG tízezres 7A2 típusú központjára kell alapozni, az épület előregyártott elemekből készüljön. A tervezésre az UVATERV kapott megbízást.

1966 - Bontanak az építési területen. A posta saját létesiményein kívül 14 lakást és kereskedelmi raktárakat szüntet meg.

1967 - A tervező leszállítja a létesítmény kész terveit, s a külső közművek munkábavételével az év közepén megkezdődik az építkezés.

1968 - Tavasszal megkötik a kiviteli szerződést a Baranya megyei Építőipari Vállalattal, ugyanakkor indulnak a mélyépítési, alapozási munkák. Az év végén megkötik a szerződést a svéd L. M. Ericsson céggel egy 12 ezres Crossbar-rendszerű központ szállítására. A rendszertechnikai változás Pécsnek 2 ezerrel több új telefonállomást jelent.

1969 - Megkezdődnek a hálózatépítési előkészületek. Városszerte árkokat ásnak, betoncsöveket fektetnek le, járdába süllyesztett kábelszekrényeket építenek.

1970 - Az épület átadási határideje augusztus. A csúszás mindössze fél év volt.

1971 - Február 24-én svéd szakemberek irányításával indul a központ technológiai szerelése.

A telefonálási viszonyok rohamosan romlottak, a központ csak nagy nehézségekkel bírta az óriási megterhelést. Az átterhelés - amelynek során a város alatt kiépített 80 ezer érkilométer hosszúságú hálózatot bevitték az új központba, s a vonalakat innen kötötték rá a régire - időnként szinte megbénította a város távbeszélőforgalmát. Mi mást tehettünk ebben a helyzetben mi is, mint 87 év előtti elődünk, a Fünfkirchner Zeitung? Nyugtattuk a kedélyeket, a lakosság pedig higgadtan várta a Crossbarközpont üzembehelyezéséi - a mai napot.

Mit ígér a jövő?

Az avatás napján tovább kell néznünk a mánál. Már csak azért is, mert amikor először szóba került a pécsi 12 ezres központ létesítése, sokakban felvetődött a gondolat: elegendő lesz-e ennyi állomás a varosnak és nem fenyeget-e az a veszély, hogy mire felépül, a központ, máris kicsi lesz. Az új központ ma 8 és félezer előfizetővel indul, s év végére már 10 000 állomással működik. Jövőre további ezer új előfizetővel lehet számolni, s ezzel el is ér a posta az úgynevezett "vésztartalékhoz". Mintegy ezer állomás fenntartásával a jövő esztendő végétől bevezetik ismét az állomásgazdálkodást.

- A központ bővítésére a következő tervidőszak második felében kerülhet sor. A következő években a legnagyobb gondot az ezután épülő lakótelepek ellátása jelenti. Ezeknek előreláthatóan kevés vonal jut, a legfontosabb szükségleteket a posta a "vésztartalékból" kívánja kielégíteni, de gondolnak más műszaki megoldásokra is, amelyek újabb előfizetők bekapcsolását teszik majd lehetővé. Az ellátatlan területeken a nyilvános állomások sűrítésével kíván segíteni a posta. A város különböző részein meglévő 37 telefonfülkét 25 újabb követte már most további fülkék felszerelésére lehet számítani.

Az oldalt összeállította: Hársfai István és Erb János