Szögedi Telefon (Interurban)

Dunántúli Napló - dn_1972_11_21_157p.txt

A világméretű telefonkapcsolatok megteremtésének útján

Épülő kábelrendszerek

- Most Budapesten a sor időszámláló áramkörök a rövidebb beszélgetésekért

Az új pécsi telefonközpont átadása után közölték az előfizetőkkel, hogy nemzetközi távhívási kapcsolataink révén külföldi telefonhívásra számíthatnak. Bizonyára voltak is, akiket már közvetlen előfizetői tárcsázással hívtak az NSZK-ból, az NDK fővárosából, Berlinből, Svédországból, legújabban pedig Svájcból, vagy más országokból, ahonnan egyelőre félautomata kapcsolat révén ún. kezelői távhívás lehetséges. Elindult tehát hazánkban is egy folyamat, amelynek távolabbi - de még XX. századi! - célja, hogy a világ bármely pontján lévő két telefonelőfizető közvetlen tárcsázással kapcsolatot létesíthessen egymással.

Magyarország hívószáma 36

A távhívás hazánkban még újdonságnak számít 1971. december 1-én kezdte meg működését Budapesten a belföldi és nemzetközi távhívó központ, a világrendszer egyik CT-2 jelű központja. Tulajdonképpen a nemzetközi fejlődés szorított rá minket a módszer gyors átvételére. A világhálózathoz 1968-ban csatlakoztunk, s a központ gyors létrehozása lehetővé tette, hogy hazánk nemzetközi átmenő forgalom lebonyolítására vállalkozhasson. Ezzel pedig új devizatermelő forrás jelentkezett népgazdaságunkban.

- A világot legújabban a telefonkapcsolatok ésszerű megszervezése érdekében osztották fel, s 9 - CT-1 jelű - világközpontot alakítottak ki. Ezek sorrendben így követik egymást:

1 - Észak-Amerika, 2 - Afrika, 3-4 Európa, 5 - Közép- és Dél- Amerika, 6 - Ausztrália és Óceánia, 7 - Szovjetunió, 8 - Hátsó-india és Távol-Kelet, 9 - Közel-Kelet és Elő-lndia. A számokra érdemes ügyelni, mert ezek már a rendszerből eredő hívószámok első tagjai. Magyarország hívószáma a nemzetközi távhívási kapcsolatokban a 36-os. Ha tehát valaki külföldről hívni akarja szerkesztőségünket, a következő számokat kell tárcsáznia, ha a helyi nemzetközi távhívó központ vonalat ad: 36-72-15000. Az európai hálózat a 36-ost Magyarországra irányitja, a budapesti központ a 72-t Pécsre adja, az itteni helyközi központ a 15000-et leadja a helyi központnak, s az adja ki hozzánk a csengetést - a leírtaknál természetesen lényegesen rövidebb idő alatt.

- Hogy ez ilyen egyszerűen és világszerte összehangoltan - menjen, alapos tárgyalásokra volt szükség és egyebek között olyan megállapodásokra is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott hívószámok nem lehetnek 12 jegyűnél többek. Magyarország esetében - mint láttuk a példán - 9 számjegyről lehet szó, hiszen a belföldi forgalomban távhívásnál csak 7 számjegy lehetséges: Budapesten az egyjegyű körzetszám és a hatjegyű állomásszám, vidéken a kétjegyű körzetszám és az ötjegyű állomásszám. Ettől nem lehet eltérni. Másképp megfogalmazva: a nemzeti hálózatoknak a nemzetközihez kell kapcsolódniok, ennek az elvnek pedig ez az egyik valóraváltási módja.

A kábelhálózaté a jövő

A másik a nemzetközi koaxiális kábelhálózat kiépítése és az ehhez kapcsolódó belföldi rendszerek létrehozása. Mi is a koaxiális kábel? Egészen leegyszerűsítve: olyan árnyékolt kábel, amelyben egyidőben mindkét irányban több száz vagy ezer beszélgetés folytatható. Nemzetközileg már eldőlt, hogy a kábelesítést, mint a legmenbízhatóbb módszert kell a világméretű telefonkapcsolatok alapjául felhasználni. A mikrohullámú lánc - Pécs és Budapest között két közbenső állomás segítségével ma még ilyen távhívási kapcsolat van - csak a koaxiális kábelrendszer biztonsági tartaléka lehet, de nem a jövő útja. A kábelesítésben hazánk elég jól áll. A nemzetközieken kívül ma már 170 körzetkábel "él" az országban.

-A nemzetközi tranzitkapcsolatok zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében az ezt szolgáló kábelhálózat kiépítése szerepel most napirenden. Győr és Martfű között - egy belgrádi leágazással - "él" egy kábel 900 üzemelő áramkörrel, de ennél lényegesen több áramköri kapcsolat lehetőségével. Ez a hazai hálózat gerince. Jugoszlávia (és a Balkán) felé például a lehetséges 5400-ból 300 a működőképes kapacitás a korábbi 24 helyett üzemkész már az ausztriai ág 480 indulókapacitással a korábbi félszáz helyett Ez jelenti Magyarország nyugat-európai kapcsolatait. Befejezés előtt van a győr- pozsonyi vonal szerelése az NDK, Lengyelország és az északi államok felé, valamint a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő kábel. Előkészületben van a romániai kapcsolat kiépítése, a debrecen-nagyváradi kábel jövőre készül el. Ezzel egyidőben folyik a jelenleg 250 állomáskapacitású budapesti távhívó központ 250-es bővítése, ami 1974-ben készül el, s ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a távhívásba már bekapcsolt hazai előfizetők közvetlenül tárcsázhassák a külföldieket.

- A magyarországi távhívórendszer első esztendejében 41 központ (66 várossal és községgel) létesíthet egymással közvetlen előfizetői kapcsolatot, s ezek között 10 megyeszékhely van. Idén Komlón, Szászváron, Kárászon és Magyarszéken kívül belép még Gyöngyös, jövőre Cegléd és Nyíregyháza (Záhonnyal). És miközben épül az új szegedi telefonközpont (ez 1975-re készül el), a nagyarányú központfejlesztés Budapestre tevődik át. Pillanatnyilag az a furcsa helyzet, hogy a távhívásba bekapcsolt vidéki helységekből minden budapesti állomás hívható, a fővárosból azonban mindössze 20 ezer - a lágymányosi központhoz tartozó - előfizető tárcsázhat vidéki számot. Jelenleg az ország telefonelőfizetőinek 14,8 százaléka hívhat és hívható, 71,9 százaléka viszont csak hívható. Az arányok kiegyenlítése a budapesti fejlesztésektől függ, ezért született olyan döntés, hogy 1973-76 között végre kell hajtani a fővárosi átalakításokat.

Határidő 1985

- A budapesti viszonyok rendezése után - tehát a következő tervidőszakban - kerül sor a vidéki fejlesztések következő ütemére, ami ugyancsak hatalmas feladatot jelent a postának. Szeged után még hét megyeszékhelyt - és minden lakott települést - be kell kapcsolni a helyközi telefonforgalomba, s nagyon sok bővítést kell végrehajtani. Tudjuk, hogy az új pécsi telefonközpont első bővítésének előkészületei már folynak, s a munkálatokra 1975 után kerül sor. A hazai távhívórendszer teljes kiépítésének hotárideie: 1985. Addig sok milliárd forintot kell e célra fordítanunk.

Létre kell hozni az ún. harántkapcsolatokat a nagy vidéki központok között. Jelenleg - kettő kivételével - minden vidéki központ a budapesti országos központon keresztül létesíthet kapcsolatot. A kivétel Pécs és Kaposvár, amelyek között már közvetlen kapcsolat van. A harántkapcsolatok kiépítése voltaképpen kétoldalú kapcsolatot jelent.

Jelenleg a beszélgetések időtartamát semmi sem korlátozza, s mivel a helyközi beszélgetések a helyiekhez hasonlóan bonyolódnak le, ebben az automata rendszerben erőszakos bontás sem lehetséges. Ha a hívott fél - legyen az akár az ország túlsó részében - mással beszél, a készülék foglaltai jelez, s a hívást meg kell ismételni. A jelenség nem ritka, megnehezíti a helyközi beszélgetéseket is és komoly akadály lehet a nemzetközi kapcsolatokban is. Ezért a posta felkészül arra, hogy a nagyobb forgalmú központokban időszámláló áramköröket építsen be. Ezek már nemcsak a beszélgetések számát, hanem időtartamát is mérik és ennek megfelelően számláznak is.

Hársfai István