Petőfi Népe - pn_1958_01_01_3p.txt
AKIKET MUNKÁBAN TALÁL AZ ÚJESZTENDŐ
(Részlet a cikkből...)
Az éjszakai dínom-dánom után kábultan húzod meg magad a meleg paplan alatt, egyszer csak csengetnek, hozzák a postád, "Buék" - olvasod, hallod a kézbesítőtől is. Valamit motyogsz te is, s alszol tovább. Mielőtt belealudnád magad az új esztendőbe, egy hálás gondolatot szentelj azoknak, akik szorgos kézzel, összpontosított figyelemmel, villámgyors mozdulatokkal egész éjszaka szortírozzák a leveleket, a tiéd is, hogy idejében megkapd azt a bűvös négy betűt valahonnan, tán a legkedvesebbtől.
- Halló! Itt Kézműipari Vállalat. Nem kérem, már mindenki elment. Hová? Szilveszterezni. Hogy én ki vagyok? Domokos József, a portás. Buék!
És igyál mindazokra -, akár szó volt róluk ezen a lapon, akár nem -, akik az új esztendővel munkájuk közben találkoznak.
Utána aludd ki magad jól; s ha közben csenget a posta, viszi neked az üdvözlő lapot, táviratot, - ne légy morózus, amiért felkeltettek, hanem azzal a tudattal bújj vissza ágyadba, hogy íme: gondoltak rád is.
Másnap aztán frissen, kötelességtudattal, ha kell, nem félve az áldozatoktól sem, láss neki a munkádnak te is, mert csak így jön el a boldog új esztendő!