Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1958_09_14_75p.txt

Kecskeméti séták

A RÉGI POSTAÉPÜLET

A Lestár tér sarkán, a városi tanacsházzal szemben csendben, feltünés nélkül nagy épület átalakítás folyik. Eddig üzlet helyiségnek használt földszinti épületrészeket alakítanak át lakásokká, hogy ezzel is enyhítsenek a kecskeméti lakásínségen. Az átalakitás a mai építési törekvéseknek megfelelően, a régebbi épületrészekkel egyező kivitelben történik. Ha befejeződik az átalakítás, senki sem fogja tudni, hogy milyen volt a földszinten az üzletsoros épület és milyen célt szolgáltak eredetileg helyiségei. Öreg ház ez, sok mindent megért több mint száz éves fennállása alatt.

- Fennállott már akkor, amikor a Kovács-féle színházat építették 1868-ban a Nemzeti Bank palotáján túl, a mostani Herényi Pál utca sarkán. A Nádor vendégfogadót magába foglaló háztömbbe tartozott. A szemben levő Postasíphoz címzett beszálló vendégfogadó elől gördültek ki trombitaszó mellett a postakocsik és ide futottak be poroszkáló, fáradt lovakkal. A postahivatal Itt a város különböző belyein székelt, aszerint hogy merre lakott a postamester. A postamesterség afféle privilégiumos maganmestérség volt. A postamester bérelte a kincstártól a jogot. Szállította az utasokat és a magánleveleket. De fő szerződéses kötelessége a hivatalos levelek továbbítása volt.

- De miért mondjuk el mindezeket az átalakítás alatt álló épülettel foglalkozva. Azért, mert ebben az épületben, amelyet Thomka-háznak neveztek a kecskemétiek, volt Kecskemét egyik régi postahivatala. A Kisfaludy utca felé eső utolsó ablak helyén volt a kétszárnyú boltajtóhoz hasonló bejárat. Ezen keresztül lehetett bejutni a fölvételi helyiségbe, ahol a tisztviselők gömbölyű lécrudakkal elrekesztett munkahelyen dolgoztak. Az egyes munkahelyeknél négyszögletes nyílások szakították meg a farácsot, azokon keresztül érintkeztek a tisztviselők a folyosóvá szűkített sötét helyiségben tolongó közönséggel. Egy udvarfelé nyíló helyiség ajtaján keresztül végezték a csomagfelvételt, ezzel fokozva a közönség torlódását. Az emeleti szobák- ahová lépcsölabirintusokon keresztül lehetett feljutni, dolgoztak a vezető tisztviselők. Ott volt a kézikapcsolású telefonközpont. A fölvevő helyiséget az állandó zsúfoltság miatt alig lehetett tisztán tartani. - Töob mint fél évszázadon Keresztül működött itt a kecskeméti m. kir. postahivatal, míg aztán 1931-ben a mostani, Kálvin téri új épületbe költözött.

- De volt a Thomka-háznak egyéb, nyilvánosságot érdeklő nevezetessége is. A sarkon egy pénzintézet működött, majd később textilesek ütöttek ugyanott tanyát. Legagyobb lakója az épületnek a postán kívül egy vendéglő volt, a Nemzeti Bankkal szomszédos épületrészben. Tulajdonosai változtak, a két háború között legtovább a Gergely csalad bírta, ezért Gergely- féle vendéglőnek is nevezték, de legtöbbször mégis Színházi Étterem néven emlegették. Két felvonás között igen csak átáramlott ide a közönség és a színészek szomjasabb része. A művészek itt jutottak közvetlenebb ismeretségbe hallgatóságukkal. Ámbár ez csak olyan futólagos ismeretség volt, mert a felírással fenyegető ügyelő miatt igen csak sietve kellett felhörpenteniük boraikat, vagy söreiket, már ahogy az éppen szőnyegenforgó melegebb, vagy bűvösebb időjárás szerint melyik félét volt illendőbb fogyasztani. A közönség útja nem volt ilyen sietős, épp ezért előzékenyen a színészeket engedték soronkívűl a söntéspult elé. Voltak, akik vissza sem mentek a kővetkező felvonásra a színházba, ottmaradtak a tarka abroszos söntéshelyiségben, beszélgetés közben lassan fogyasztva italaikat, hogy majd a következő felvonás közben fokozottabb figyelemmel bocsáthassák maguk előtt a frissítő italok asztalához a megszomjazott szinészeket. Néha egy-egy mecénás is akadt, aki eltelve a nektárok ihletétől, magára vállalta a művészszámlákat.

- Most mindezek helyett a romantikus dolgok helyett kis családi otthonok tesznek a régi épületben. S bizony így van ez rendjén!

Soós Ferenc

a TIT tagja