A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Békés Megyi Népújság - bmn_1979_01_30_216p.txt
JEGYZET
Halló..
Ülök a telefon mellett és várok. Elhatározom, hogy nyugodt leszek, hi szen még csak hétfő van. Az idő viszont sürget, dolgozni kellene. Az apró, lüktető hang az agyamig hatol. Nyugi, Valami líraira próbálok gondolni. Ady sorai jutnak az eszembe. "Sertés testét, az undokot én Simogattam, ö remegett." A kecses kagyló leesik az asztalra, s a kezem tehetetlenül megáll a levegőben. Vonal nincs, talán sohasem lesz. A számok kihívóan rámvigyorognak a nulla, mint elhízott disznó pöffeszkedik a tárcsán.
- Elmélázom. Amerikában a telefonközpont minden ügyfélnek köszön. Jó reggelt! Jó napot! Vajon hány dollárba, percbe kerül ez? Nálunk? Mondják, hazánkban kevés a távbeszélő, ráadásul ezek nagy része rossz. Mitől ilyen a magyar telefon? Elavult a kábelhálózat, túlterheltek a központok,egyetlen állomás felszerelése 36 ezer forintba kerül... Szegény Bell, most biztosan forog a sírjában, mert elkárom kodom magam. A hívott fél mással beszél.
- No, jó, elmélkedjünk tovább. Valahol azt olvastam, hogy Magyarországon minden tizedik állampolgárra jut egy készüléké vente csaknem 3 milliárd percet telefonálunk. Már akinek sikerül! Óriási szám ez, ha utánaszámolok kiderül; a beszélgetések túlnyomó részét nem otthon, ha nem a munkahelyünkön bonyolítjuk le. Közületi telefonon, magánbeszélgetés! Miért ne? Legfeljebb évente a fejünkhöz vágják a vállalati tanácskozáson, hogy sok a telefonszámla. Na és?
Érdekel ez valakit? Folytatódik minden elölről.
- Felragyog az arcom, Bejön a búgó hang. Ujjé, sose halunk meg! - dúdolom vidáman és tárcsázok. A bájos női hang, mintha a másvi lágról beszélne, de jól érthetően cseveg. Arról, hogy a gyerek belázasodott, most mi lesz, nem tud elmenni a bálba. Gyorsan lediktálja az ételreceptet, amelyet az unokahúga küldött Kanadából. Elmeséli legújabb kalandját azzal a "süket Karcsival", aki állandóan udvarol neki. Komolyan mondom jól szórakozom. Az áthallás tökéletes. Ekkor a másik hölgy is megszólal és kritikusokat megszégyenítő biztonsággal, hozzá értéssel elemzi a nemrégen látott filmet.
- Mondják, mondják... Szemérmetlenül, ráérősen. Lopják az állam forintjait, az időnket, játszanak az idegeinkkel. Nyomják a maszek dumát, s aligha ötlik fel bennük, hogy valahol éppen a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, az anyagraktárat, a vízművet szeretnék felhívni. Végre a postás kisaszszony beleszól: "A vonalat vidéknek bontom." Fellélegzem, visszahelyezem a kagylót. Fél lábon táncolok örömömben és elindulok a város másik végébe - gyalog.
- seres -
A cikk eredeti linkje...... 1.
