A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Békés Megyi Népújság - bmn_1979_11_11_87p.txt
Miről híres Mátészalka?
A magyar elektrotechnika emlékei
- Mátészalkán állítólag arra a legbüszkébbek, hogy a mai Magyarország területén ennek a városnak volt először közvilágítása, 1888-ban. S akinek erről dicsekednek, meggyőződhet e jelentős dátum hitelességéről a Budapesti Elektromos Művek Kazinczy utcai bemutatótermében, ahol a Magyar Elektrotechnikai Egyesület gazdag gyűjteménye vonultatja fel az elektrotechnika fejlődését, 1875-től, a hazai villamos energia bevezetésétől, 1935-ig.
- A Jedlik teremben a magyar elektrotechnika nagy alakjaival, így többek között Jedlik Ányos István, Ganz Ábrahám, Mechwart András, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar és Bródy Imre munkásságával ismerkedhetünk meg. A Ganz teremben pedig a villamos gépek fejlődéstörténetét szemléltetik a korabeli fotók, különböző rendeltetésű gépek, motorok, transzformátorok, generátorok és áramváltók. Ugyancsak itt mutatják be a mai Beloiannisz Híradás- technikai Gyár és az Egyesült Villamosgépgyár hajdanvolt elődjét, a Villámvilágítási és Munkaáttevő Gyárat, ahol 1886-tól a világon az elsők között már szénszálas izzólámpákat gyártottak. A múlt század nyolcvanas éveitől kezdve gyorsan terjedt a városi közúti villamos közlekedés. Budapesten sokáig féltették a városképet a felső vezetékektől, azért a vágányok alatti csatornákban helyezték el a munkavezetékeket, melyekkel a kocsik által vontatott áramszedők érintkeznek. A felső vezetéktől való idegenkedésnek azonban volt előnye is. Ezért építették meg nálunk először a kontinensen az első földalatti vasutat, mely nagy világfeltűnést keltett a millenium idején.
- Ki gondolná például, hogy már a század elején felvetődött a gondolat, hogy a villamos energiát ne csak fűtésre, hanem hűtésre is használják. Pedig a Déri teremben bemutatott korabeli Bosch abszorpciós rendszerű hűtőgép erről tanúskodik, s ugyancsak a Déri teremben látható az a forróvíztároló, mely alig különbözik a mai, modern utódaitól, pedig 1931-ből származik. S ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy egy századeleji villamosított konyhát is berendeztek a terem egyik sarkában, s hogy a bemutatott készülékek tanúsága szerint már a húszas években megtervezték a kaputelefon elődjét.
- A Bródy teremben a köz- és díszvilágítás kezdeti korszakával és fejlődésével ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói. Különösen a
fiatalok érezhetik magukat a régi filmek világában, amikor láthatják az ezerkilencszáztízes és húszas évek különböző típusú légüres, szénszálas izzólámpáit és a különböző kapcsolóval ellátott fali és talpasfoglalatokat. Az 1920-as években azonban már megjelentek a mai értelemben vett világítóreklámok. Amikor pedig a francia Claude feltalálta a neoncsövet, az 1920-as évek végén teljesen forradalmasítva a reklámvilágítást, s ezzel megalapozva a mai, korszerű közvilágítás alapjait is.
- S a kiállítás utolsó állomásaként a villamosság fejlődését a Bláthy teremben így foglalják össze a tablók adatai: a közhasználatú villamosenergia-szolgáltatás 110 V feszültségű egyenáramrendszerrel kezdődött. Később tértek át a kétszer 110, majd a 150 és a 220 V feszültségű rendszerre. Budapesten az 1920-as évek végén már annyira megnövekedett a villamosenergia-fogyasztás, hogy 30 kV-os alaphálózatot kellett építeni. A Tatabánya-Tokod közötti energiaátviteli rendszer számára épültek az első hazai 60 kV-os kapcsolóberendezések. A bánhidi erőműből két 110 kV-os feszültségű, kétrendszerű szabadvezeték szállította a villamos energiát Budapest és Győr meglevő erőműveinek, valamint biztosította a Budapest-Hegyeshalom közötti villamos vasútvonal energiaszükségletét. A Bánhida-Budapest közötti 110 kV-os távvezeték a későbbi országos hálózat első vezetékeként épült 1929- ben, s ma is üzemben van. A kiállítás anyagából kitűnik, hogy az országos távvezeték-hálózat állandóan fejlődik, és minden irányban csatlakozik a KGST Egyesített Energiarendszeréhez. A hazai hálózat gerincét és a jelenlegi nemzetközi kooperációs összeköttetéseket 400 kV-os távvezetékek alkotják, de már épül a Szovjetunió déli energiarendszeréhez csatlakozó 750 kV-os távvezeték is, mely a Szovjetunió után a második lesz Európában.
- így mutatja be ez a magát szerényen gyűjteménynek nevező kiállítás a magyar elektronika múltját, és ismerteti a jövőbe előretekintő jelenét.
Ágh Tihamér
A cikk eredeti linkje...... 1.
