Békés Megyi Népújság - bmn_1979_09_02_15p.txt
Tallózás az orosházi posta történetében
- Régi postai emlékek, dokumentumok lapozgatása közben kiben nem merülne fel a kérdés: vajon mióta is vehetjük igénybe egyik legismertebb intézményünknek, a postának a szolgálatait?
- Nehéz volna e rövid viszszatekintésben erre a kérdésre kronológiailag is elfogadható választ adni. Annál is inkább, mivel az emberi kapcsolatteremtés, az információk cseréjének vágya valószínűleg már az első füstjelzéssel túlszállt az emberi környezet szűkebb határain.
- Az elmúlt idők faggatása is mindig meghozza a maga ellentmondásos meglepetéseit. Ilyen váratlanul érte az érdeklődő közönséget a Pesti Hírlap egyik 65 év előtti számának tudósítása is, melyből kiderül, hogy a berlini múzeum papiruszgyűjteményében őriznek egy több mint ezernyolcszáz évvel azelőtt eredményesen kézbesített levelet is.
- A szóbanforgó írást a római flotta egyik hajóján, az Athenonikén szolgáló Antonius Maximus egy kis egyiptomi faluba címezte édesapjának, Apionnak. (Feltehetőleg bizonyított tény, hogy az említett levelet a címzett kézhez is kapta.)
- Hasonló jellegű visszatekintésünk Orosháza vonatkozásában sajnos évezredes távolságra nem nyúlhat viszsza. Segítségül rövidebb utunkhoz, ez ügyben is haszonnal forgathatjuk Veres József Orosházáról írt történetét, melyben a postára vonatkozó egynémely adatok is helyet kaptak.
- Veres József 1886-ban így emlékezik meg a postáról. „Posta már a múlt század óta volt Orosházán.” Köztudomású, hogy ez a település a katonaság, a posta és a kereskedelem irányvonalába esett. - Bár útjai esős időben még akkortájt is járhatatlanok voltak.
- Történelmi tény, hogy a török kiűzése után csaknem száz évig egyetlen postaállomás sem volt a megyében. Implom József (Olvasókönyv BV. Történetéhez) c. könyvében szintén megerősíti, hogy a hivatalos leveleket jobbágyok hordták szét a megyében.
- A más megyébe címzetteket lovas küldönc vitte az aradi postára. Majd csak 1787-ben a szentes-aradi postaút létesítésekor szerveztek Orosházán, Komlóson és Battonyán, a szentes-nagyváradi út mellett pedig Orosházán, Csabán, Gyulán és Sarkadon postaállomást.
- Ezzel Békés Vármegye újra bekapcsolódott az országos postaforgalomba. Ismét megindulhatott a levelek és a „pakéták” (csomagok) szállítása is. Ebben az időben még természetes dolog volt, hogy a levelet nem kézbesítették ki, a címzettnek kellett érte menni és ki kellett váltania.
- 1817-ben került sor a zónadíjszabás bevezetésére, ami azt jelentette, hogy a levelek szállítási díja a távolsággal emelkedett. Orosházától Gyuláig 53,4 km hosszú volt a postaút. Fényes Elek Orosházának más postaállomásokhoz való távolságát is rögzítette. Eszerint, 1839-ben a „Postaállások Orosházáról Pest felé Szentes 21,4, ugyanonnét Arad felé Tótkomlós 1, állomásnyira” esett és így tovább. Az orosházi-nagyváradi postaúton 1788-tól rendszeressé vált a forgalom. Mindkét irányban hetenként két alkalommal indították a küldeményeket.
- Orosháza első postamestere Masznitius Omazta Tóbiás volt. A postaállomás céljára kijelölt romos épületet saját tulajdonába vette, s 1788-ban megjaviitatta.
- Ettől fogva az Omazta család birtokolta és üzemeltette a postát egészen 1825-ig, amikor is az örökösök árverés útján értékesítették. Az új tulajdonos Lázár Jakab gyergyói lakos lett. 1848-ban a Lázár-vagyonnal együtt az orosházi postaállomás is bírói zár alá került.
- A távíró Orosházán 1873. október 27-én kezdett el működni. Az év hátralevő rövid időszakában a feladott, beérkezett és a továbbított sürgönyök száma összesen 1142 darab volt. Ez a szám 1874-ben már 6189 darabra emelkedett.
- Az 1883-ban emelt postaépület nemcsak funkciójánál fogva jelentett fejlődést, hanem egyemeletes „magasház” mivoltával is hozzájárult a község belterületének racionális fejlesztéséhez.
- A postai forgalom növekedésének számszerű követése helyett talán érdekes megemlíteni, hogy az 1884. november 1-én állami kezelés alá vett posta 6 alkalmazottja hányféle küldeménnyel foglalkozott.
Nyolcvan éve bélyegezték le a századfordulót köszöntő lap címoldalát
- Fogadtak és továbbítottak csomagot, pénzes levelet, magyar, osztrák és külföldi leveleket és levelezőlapokat, keresztkötést, árumintát, hírlapot stb.
- A mához érve, az eddig leírtakat talán úgy summázhatnánk, hogy az orosházi posta a jelenlegi közel százesztendős öreg épület belsejében a külső szemlélő számára láthatatlanul fejlődött fel, és vált átmenetileg alkalmassá arra, hogy szolgáltatásaival ma is képes legyen segíteni a város egyre növekvő gazdasági, társadalmi feladatait.
- Természetesen végbementek mindenki számára észlelhető változások is. 1967 novemberében a lovas postakocsi mellett megjelent a gépkocsi, s 1968-tól teljesen átvette annak szerepét. A táviratkézbesítést motorkerékpáros kihordók segítik. 1973 óta gépkocsival ellátható támpontos rendszer váltotta fel a lóhátas, gyalogos, kerékpáros tanyai kézbesítést. A posta belső fejlődését félautomata telefonközpont, telexkészülék, összeadógépék, utalványfelvevő-gép és más eredményjavító dolgok is elősegítették. A posta dolgozói e fejlődés ellenére a naponta növekvő mai követelményeknek mind nehezebben tudnák eleget tenni. Ezért válik mind sürgetőbb szükségszerűséggé, hogy a városfejlesztési tervben szereplő, a távolabbi jövő igényeinek is megfelelő, korszerű felszereléssel ellátott, új postaközpont Orosházán is minél előbb megépülhessen.
Verasztó Antal