Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1979_02_18_123p.txt

A TELEFON ÉS A HÁTRÁNYOS HELYZET

Máris bővíteni kellene a most készülő új kecskeméti központot!

- Mikor mondhatjuk, hogy Bács-Kiskun nincs többé hátrányos helyzetben, mennyi idő kell még a földrajzi, történelmi körülményekből adódó elmaradottsága behozására?

- Nem tudom. Aligha holnap lesz, hogy kommunális ellátottság, iskolai végzettség tekintetében a jó középesen fejlődött megyék közé sorolható.

- Sok-sok gond, sokféle igény szorításában mintha el-elfelejtődne az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott irányelvek ama pontja, amely szerint "a kulturális, az egészségügyi, a kereskedelmi, a kommunális ellátást úgy kell fejleszteni, hogy a települések ellátottsági szintje közeledjék egymáshoz". A beruházási tervek kidolgozásánál, a különféle mutatók meghatározásánál főhatóságaink olykor a tegnapi, vagy mai körülményekből, nem pedig a szükségletekből, a holnap követelményeiből indulnak ki.

Átmeneti megoldás

- Mondjuk ki kerek perec, hogy az előreláthatóan 1980-ban elkészülő új kecskeméti távbeszélő központ csak rövid időre, átmenetileg csökkenti a zsúfoltságot. Tartunk attól, hogy 1985-86-ban éppen annyit bosszankodnak a kecskeméti telefonok miatt, mint most, ha nem többet? (A távhívásos rendszerben a sok foglalt jelzés igencsak megnehezíti és megdrágítja a telefonálást!)

- Az illetékes szakemberek is megerősítették ama egyszerű logikával kialakított megállapításunkat, hogy az új hétezres központ már most elmarad a nagyon indokolt igényektől. A Szegedi Postaigazgatóság tájékoztatása szerint "a távbeszélő állomásra várakozók száma az új központ üzembe helyezésével - gyakorlati tapasztalat szerint - nagymértékben emelkedni fog. Az új központ avatása után a forgalom a helyi, a távolsági beszélgetések száma és időtartama is jelentősen emelkedni fog. A mostani túlterhelésből adódóan ugyanis most nem a tényleges forgalmi igény jelentkezik". A továbbiakban közlik, hogy az igények maradéktalan kielégítésére nem lesz lehetőség.

- Hasonlóan vélekedik a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postafőosztálya is. "A létesítmény műszaki és forgalmi adatainak meghatározása 1973-ban történt. A hat évvel ezelőtti adatok alapján megállapítható, hogy a mai igények nagyobbak, mint a tervezés időszakában. Azonban a beruházási folyamat jelen pillanatban nem teszi lehetővé a módosítást".

- A szerkesztőségünkhöz érkezett levelekből következtethetően, rosszul mérték fel az igényeket. Ez bizony nagy hiba, sok gond, többletkiadás forrása.

Arányosan ?

- Mindenki előtt régóta nyilvánvaló, hogy némely mezőgazdasági terület korábban kevesebbet kapott a közvagyonból, mint az iparosodottabb területek. 1965-ben - például - Egerben 916, Debrecenben 765, Zalaegerszegen 737, Szegeden 670 és Kecskeméten 631 távbeszélő előfizető jutott tízezer lakosra. Tíz esztendő múlva így változtak az arányok: Eger 1264, Zalaegerszeg 1277, Debrecen 990, Szeged 889.

- Még kedvezőtlenebb kép alakulna ki, ha a valódi igényeket és azok kielégítésének lehetőségeit rangsorolnánk.

- A tervgazdálkodás nem ismer véletleneket. Az említett városok sokkal dinamikusabb ütemben fejlődnek Kecskemétnél, ezért javultak az itteninél lényegesen gyorsabban a telefonálás feltételei? A statisztikai évkönyvek, összesítések, elemzések pillanatok alatt megcáfolták e feltevést. Az 1950 óta megyeszékhely Kecskemét az ide költöző, építkező új intézmények, szervezetek révén igazi szocialista nagyvárossá fejlődött. A hajdani egy helyett három felsőfokú oktatási intézet működik, gyáraiban sok százmilliós értéket termelnek, országos - irányító központok költöztek ide.

- Ha a 60 ezer lakosú Eger nyolcezres, a 200 ezres Debrecen 17 és fél ezres, a 175 ezres népességű Szeged mintegy 12 ezres központot kaphatott, pénz- és kapacitáshiány sem indokolhatja megyeszékhelyünknél az említett fejlesztést. A lakónépesség várható gyarapodását, a gazdasági, kulturális fejlődés ütemét, a felsőfokú központ mind erősebb szívóhatását figyelembe véve, megállapítható, hogy csak egy 8-9 ezres telefonközpont teljesíthetné a VI. ötéves terv során legalább 110 ezerre duzzadó Kecskeméten a korszerű távbeszélő hálózattól várt követelményeket.

- Korábbi tájékoztatások alapján bíztunk abban, hogy a VI. ötéves tervben bővítik a már avatásakor kinőtt központot, és így nem alakulhatnak ki a mostanihoz hasonló, tarthatatlan állapotok. A minisztériumból a napokban érkezett levél szerint azonban csak 1985 után kerülhet sor nagyobbítására.

Új igények

- Remélhetően nem végleges döntésükkor mérlegelték-e, hogy hamarosan felavatják az új megyei kórházat, megkezdik az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, az új megyei könyvtár, több iskola építését? Gondoltak arra, hogy a települési sajátosságok, a nagy távolságok miatt a telefon itt nélkülözhetetlenebb, mint másutt. Számításba vették-e az élelmiszer-kereskedelem és feldolgozó ipar jellegéből adódó különleges igényeket? Levonták vajon a következtetéseket az 1976-os statisztikai adatokból, az országban nyilvántartott 1 millió 50 ezer fő- és mellékállomás közül csak 23 ezer működik Bács-Kiskunban, vagyis hazánk lakossága 5,4 százalékát kitevő népességnek a telefonok 2,2 százaléka jut.

- Javasoljuk, hogy a minisztérium rendelkezésére álló összegek átcsoportosításával a következő évtized első felében növelje az új központ kapacitását. Ha nem így történik, akkor a megye irányító testületei, lakosai egy évtized múltán is kénytelenek lesznek lassúnak minősíteni a postaszolgálat fejlődését, színvonalát, mint az elmúlt évek során hozott határozatokban, elemzésekben.

- Nagyon várjuk az új központot, legalább annyira bővítését.

Heltai Nándor