A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1979_04_26_4p.txt
Száz évvel ezelőtt nyílt meg Puskás Tivadar első telefonközpontja
Budapesten és Párizsban ezen a tavaszon emlékeznek meg a világ technikai haladásának egyik kiemelkedő eredményéről. A telefon európai térhódításának első mérföldkövéről, a párizsi telefonközpont bekapcsolásának kereken száz évvel ezelőtti napjáról. 1879. áprilia 26-áról. Számunkra azért is nevezetes ez a jubileum, mert a telefont feltaláló Bell és a tökéletesítést elvégző Edison mellett Puskás Tivadar leleménye - a telefonközpont zseniális ötlete - tette a találmányt gyakorlatilag hasznosítható, a modern kommunikációs hálózatot megalapozó világszabadalommá.
- Edison. akinek Puskás munkatársa, majd ügyeinek európai képviselője volt, így nyilatkozott erről: "Én kezdetben nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távírófélét, amelynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani ... Puskás volt az, aki kifejtette, hogy a telefont a nagy nyilvánosság részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Oly telefonközpontot tervezett, amelybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be"
A központ kezdetben természetesen még kézi kapcsolással működött. A hívó jelzésre, amit az előfizető egy áramot indukáló „kurbli" megforgatásával adott a központnak, a központban leesett a jelzőtábla, s láthatóvá vált az álló lemezre szerelt papíron a hívó előfizető neve. Erre a kezelő a dugót bedugta a jelentő lyukba. Dugaszolás után a kezelő megkérdezte a hívott fél nevét, a hívó vonalhoz tartozó jelentő lyukból kihúzta a dugót. áthelyezte a hívott jelentőjébe, csengetett neki, közölte a hívó nevét, és összekapcaolta őket. Ezután időnként megkérdezte, hogy végeztek-e, és ha nem kapott választ, bontotta a vonatat.
Puskás Tivadar a tetefonközpont szabadalmi jogát eladta valamennyi európai államnak, Franciaországot és Magyarországit kivéve. Párizsban ő maga foglalkozott a telefonközpont megszervezésével. Elképesztő nehézségekkel kellett megküzdenie - írja Pap János "Puskás Tivadar" című munkájában -, a párizsi háztulajdonosok nem akartak hozzájárulni hogy a vezetékek tartóit házaik falára, vagy tetejére felszereljék. Csak a pénz győzte meg az aggodalmaskodókat és azokat, akik házuk homlokzatának szépségét féltették Puskás drótjaitól. De azokkal még a pénz sem boldogult, akik attól tartottak, hogy a vlllanydrót miatt villámcsapás fogja érni házukat.
Mai fejjel alig lehet megérteni, hiszen a telefon Szinte létszükséglet, hogy annakidején az eiőfizetők csekély száma is súlyos gondokat okozott. Mindenesetre egyévi huzavona után 1879. április 20-án - Boston városa után
- Párizsban is megnyílt a telefonközpont.
Puskást szabadalmi ügynöksége Párizshoz kötötte, ezért öccsének szánta azt a feladatot, hogy Budapesten vezesse be a telefont. Ferenc öccse, a délceg huszár főhadnagy, Tivadar biztatására kilépett a hadseregből és munkához látott Pesten. Segítőtársként ifjabb Horváth Árpádot, Szendrey Júliának, Petőfi özvegyének második házasságából született gyermekét vette maga mellé. A fiatal orvos ugyanis jól tudott angolul, a telefonközpont szerelésére Amerikából vártak szakembereket.
Budapesten ugyanúgy nagy akadályokat kellett leküzdeni. mint Párizsban. Nem akadt bank vagy vállalkozó a munkálatok finanszírozására, a hatóságok is akadékoskodtak. Báró Kemény Gábor, az illetékes miniszter kijelentette: mivel Bécsbon még nincs telefon, Budapest sem csináltatja meg. A háziurak sem voltak különbek a Párizsiaknál: "A vállalat létesítése elé a házi urak közűl sokan akadályokat gördítenek azzal, hogy megtiltják a sodronyvezetékeket tartó vas kapcsok felszerelését a házukra Az egyik úr fél, hogy a villám beüt majd Wertheimjébe; a másik házának homlokzatát véli elcsúfítottnak; a harmadik akkora ősszeget követel, amit lehetetlen megadni" - írta a Budapesti Hírlap. Igy aztán a telefon, bár már 1878 júliusában bemutatták Budapesten, csak 1881. május 1-én kezdett működni fővárosunkban. A Fürdő utca (ma József Attila utca) 10-ben berendezett budapesti telefonközpontba először csak 23 előfizetőt kapcsoltak be A budapestiek akkor még nem tolongtak úgy a telefonért, mint napjainkban...
1883-ban Puskás Ferenc súlyosan megbetegedett Ekkor Tivadar Hazatért és átvette a telefonközpont ügyeinek intézését. Talán ez is hozzájárult, hogy 1888-ban már 778 előfizetővel büszkélkedhettek.
A telefonközpont felállításában fővárosunk a negyedik volt Európában, Puskáa Tivadar jóvoltából azonban a világon először nálunk szólalt meg a "beszólő újság", Puskás találmánya, a Telefonhírmondó, amit joggal tekinthetünk a rádió ösének.
Csorna Béla
A cikk eredeti linkje...... 1.
