Békés Megyi Népújság - bmn_1983_03_10_77p.txt
Távközlési év, 1983
A távközlési év tartalma és mondanivalója tulajdonképpen röviden összefoglalható: legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és értekezni egymással a földkerekség lakói. Beletartozik ebbe a távközlési programba a rádió, a telex és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a mindennapi élet, a kultúra, a gazdasági fejlődés szerves része.
Maradjunk ezúttal a telefonnál.
- A telefon nem luxus
- mondja Pammer János,a Posta-vezérigazgatóság szakosztályvezetője, aki sok év óta egyik főirányítója a telefonhálózat fejlesztésének.
- A távközlés műszaki színvonala meg kell, hogy feleljen a gazdasági struktúrának. Pontosabban: meg kellene, hogy feleljen annak.
- Köztudomású, hogy a Magyar Népköztársaság a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé tartozik, de a távközlés - vegyük szűkebben: a telefon - tekintetében messze elmaradt ettől a színvonaltól. Ennek okát hosszan lehetne vizsgálni és elemezni, de ettől egyetlen eggyel sem lenne több telefonunk. Induljunk ki inkább abból, ami van, s nézzük, mit-hoz a közeljövő.
- Egyetlen összehasonlító mérőszám van: hány telefonbeszélőhely (nem szép kifejezés, de hivatalos) jut száz lakosra. Az európai lista élén járó Svédországban 80, Olaszországban 34, Csehszlovákiában 21 jutott 1982-ben. Nálunk egy évvel ezelőtt 12,1 és most, 1983. elején 12,42 a száz lakosra jutó telefonbeszélőhelyek aránya. Alig van európai ország, ahol ennél kevesebb volna.
- Pedig -, hogy még egy kicsit maradjunk a számoknál - az elmúlt évben Budapesten 4056, a vidéki városokban 12100 új telefont szereltek fel, s ezek túlnyomó többsége lakásokba, magán-előfizetőkhöz került. Erősen lehangoló viszont, hogy ugyanakkor 300 ezerről 325 ezerre emelkedett a telefonra várakozók száma országosan, s nagyonis lehetséges, hogy ez év végére a 350 ezret is eléri.
- Akkor hát: mekkora jelenleg a "telefonforgalmunk", és mit várhatunk a távközlés évétől, meg a további esztendőktől a telefonfejlesztés ügyében?
- 1982-ben egymilliárd egyszázkilencvennégy millió telefonbeszélgetést bonyolítottunk le, ezenkívül 94,6 millió darab volt belföldi helyközi és 5,12 millió nemzetközi beszélgetés. Az viszont ismét az elmaradás bizonyítéka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 millió, a nemzetköziekből pedig 900 000 még kézi kapcsolással jött létre. Mégis vigasztaló, hogy mindkettőnél ez a kisebbik rész. S jelentős eredmény az is, hogy 1982-től az öt megyei város és Kecskemét telefon-előfizetői is - éppúgy, mint évek óta a budapestiek - közvetlenül tárcsázhatják 27 európai ország számait.
- Tovább javul a telefonhelyzet 1983-ban. A tervek szerint összesen 19 ezer főállomást kapcsolnak be országosan, s Budapest ebből ötezerrel részesül. Javítják a főváros és a többi, távhívással elérhető helység kapcsolatát azzal is, hogy befejezik a budapesti távhívó központ bővítését. Kaposvár a jelenlegi telefonközpont fenntartása mellett új, konténer
központot is kap, Hajdúböszörményben pedig a konténerközpont felváltja a régi, kézi kapcsolású központot. Dunakeszin olyan telefonközpontot helyeznek üzembe, amely távhívásra is alkalmas lesz.
- Ugyancsak jelentősen növekszik a nyilvános telefonok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507 darab, távhívásra is alkalmas nyilvános telefont szerelnek fel, s ezek közül 203-at telefonnal teljesen ellátatlan területeken. Idegenforgalmi centrumokban, üdülőhelyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahonnan
- természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízforintosok bedobásával - belföldi, némelyik fülkéből nemzetközi távhívásokat is le lehet bonyolítani.
- Készülnek a távlati, tervek is. Annyi már biztosnak látszik, hogy az ezredfordulóig - tehát a következő 17 év alatt
- elérjük a száz lkosra jutó 28-30 telefon-beszélőhelyet. Legyen ez a vigasztalásunk azért, hogy ez év - a távközlési év - végén még csak 12,74-nél fogunk tartani...
Várkonyi Endre