Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1983_01_18_103p.txt

A telefon nem luxus!

Elkezdődött a Távközlési év. Tartalma és mondanivalója tulajdonképpen röviden összefoglalható: legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és értekezni egymással a földkerekség lakói. Beletartozik ebbe a távközlési programba a rádió, a telex és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a mindennapi élet, a kultúra, a gazdasági fejlődés szerves része.

Maradjunk ezúttal a telefonnál.

- A telefon nem luxus - mondja Pammer János, a Postavezérigazgatóság szakosztályvezetője, aki sok év óta egyik főirányítója a telefonhálózat fejlesztésének. - A távközlés műszaki színvonala meg kell, hogy feleljen a gazdasági struktúrának. Pontosabban: meg kellene, hogy feleljen annak.

- Köztudomású, hogy a Magyar Népköztársaság a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé tartozik, de a távközlés - vegyük szűkebben: a telefon - tekintetében messze elmaradt ettől a színvonaltól Ennek okát hosszan lehetne vizsgálni és elemezni, de ettől egyetlen eggyel sem lenne több telefonunk. Induljunk ki inkább abból, ami van, s nézzük, mit hoz a közeljövő.

- Egyetlen összehasonlító mérőszám van: hány telefonbeszélőhely (nem szép kifejezés, de hivatalos) jut száz lakosra. Az európai lista élén járó Svédországban 80, Olaszországban 34, Csehszlovákiában 21 jutott 1982-ben. Nálunk egy évvel ezelőtt 12,1 és most, 1983. elején 12,42, a száz lakosra jutó telefon-beszélőhelyek aránya. Alig van európai ország, ahol ennél kevesebb volna.

- Pedig -, hogy még egy kicsit maradjunk a számoknál - az elmúlt évben Budapesten 4056, a vidéki városokban 12 100 új telefont szereltek fel, s ezek túlnyomó többsége lakásokba, magán-előfizetőkhöz került. Erősen lehangoló viszont, hogy ugyanakkor 300 ezerről 325. ezerre emelkedett a telefonra várakozók száma országosan, s nagyon is lehetséges, hogy ez év végére a 350 ezret is eléri. Ami - feltételezve a lehetetlent, vagyis azt, hogy közben nem emelkedik tovább a várakozók száma - azt jelentené, hogy a mai ütemben körülbelül 22 év alatt lehetne kielégíteni az igényeket.

- Akkor hát: mekkora jelenleg a telefon-forgalmunk és mit várhatunk a Távközlés évétől, meg a további esztendőktől a telefonfejlesztés ügyében?

- 1982-ben egymilliárd egyszázkilencvennégy millió telefonbeszélgetést bonyolítottunk le, ezenkívül 94,6 millió darab volt belföldi helyközi és 5,12 millió nemzetközi beszélgetés. Az viszont ismét az elmaradás bizonyítéka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 millió, a nemzetköziekből pedig 900 000 még kézi kapcsolással jött Jétre. Mégis vigasztaló, hogy mindkettőnél ez a kisebbik rész. S jelentős eredmény az is, hogy 1982-től az öt megyei város és Kecskemét telefon-előfizetői is - éppúgy, mint évek óta a budapestiek - közvetlenül tárcsázhatják 27 európai ország számait.

- Tovább javul a telefonhelyzet 1983-ban. A tervek szerint összesen 19 ezer főállomást kapcsolnak be országosan s Budapest ebből ötezerrel részesül. Javítják a főváros és a többi, távhívással elérhető helység kapcsolatát azzal is. hogy befejezik a budapesti távhívóközpont bővítését. Kaposvár a jelenlegi telefonközpont fenntartása mellett új, konténerközpontot is kap, Hajdúböszörményben pedig a konténerközpont felváltja a régi, kézikapcsolású központot. Dunakeszin olyan telefonközpontot helyeznek üzembe, amely távhívásra is alkalmas lesz.

- Bizonyára van köze az idegenforgalomnak is ahhoz, hogy a legnagyobb fejlesztések Pest környékén és a Balaton vidékén lesznek. Az előbbinél folytatják az úgynevezett Rural-hálózat (közismert elnevezésén: falusi rendszerű, kézikapcsolású telefonközpontok) korszerűre, crossbar-ra cserélését. Tavaly a Duna-kanyarban történt meg a csere, az idén Bicske és környéke kerül sorra. A Balaton körül ugyancsak nagyszabású korszerűsítési munkák kezdődnek, illetve folytatódnak, ennek során 1983-ban megkezdik a veszprémi új telefonközpont építését, s a hetedik ötéves terv kezdetére automata telefon lesz csaknem az egész Balaton-parton.

- Ugyancsak jelentősen növekszik a nyilvános telefonok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507 darab, távhívásra is alkalmas nyilvános telefont szerelnek fel, ezek közül 203-at telefonnal teljesen ellátatlan területeken. Idegenforgalmi centrumokban, üdülőhelyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahonnan - természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízforintosok bedobásával - belföldi; némelyik fülkéből nemzetközi távhívásokat is le lehet bonyolítani. Ezek a telefonok könnyen megközelíthető helyeken lesznek, éjjelnappal működnek -, s nem utolsósorban a helybeliek gondosságán múlik, hogy meg is maradjanak, ne váljanak a telefonrongáló garázdák martalékává.

- Ezek már világszínvonalú tervek, s ha megvalósulnak, sok tekintetben elmondhatjuk, hogy gazdasági fejlettségünknek megfelelő telefonjaink, telefon-összeköttetéseink is vannak. A hangsúly még az is" szócskán van! Hiszen ma, - sőt a jelenlegi ötéves terv vegén is - a magyarországi helységek nagyobb részében kézikapcsolású központ működik, s az is csupán a postahivatalok nyitvatartási ideje alatt. A legkorszerűbb elektronikus központoktól az említett Ruralig sokféle szerkezettel kell dolgozniuk a postásoknak, s - nem utolsósorban - bajlódni, bosszankodni a telefonálóknak.

- Készülnek a távlati tervek is. Annyi már biztosnak látszik, hogy az ezredfordulóig - tehát a következő 17 év alatt - elérjük a száz lakosra jutó 28-30 telefonbeszélőhelyet. Legyen ez a vigasztalásunk azért, hogy ez év - a Távközlési év - végén még csak 12,74-nél fogunk tartani...

V. E.