A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Békés Megyi Népújság - bmn_1973_07_18_162p.txt

Javul megyénk távközlési helyzete

Távbeszélő-központ bővítése Békéscsabán
Éjjel-nappal szolgálat több településen

Szokott dolog, hogy a szolgáltatások színvonalát különböző módon kialakított mutatószámokkal jellemezzük. Nem kivétel ez alól a posta sem.

- Megyénk távközlési helyzetéről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Fodor Istvánnal, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével.

- Mi az oka, hogy Békés megye a távközlés fejlődésében az országos átlagot nem éri el?

- Elfogadott és a szakemberek számára is sokat mond a távbeszélő ellátottságról a száz lakosra jutó beszélési helyek száma. A beszélő hely sürgősség alakulását döntően nemcsak az egyes helységek távbeszélő központjainak kapacitása határozza meg, hanem a központokhoz csatlakozó alközpontok is. Az egyes tárcák központilag kapnak hírközlés fejlesztésére beruházási keretet és ezzel lehetőségük van arra, hogy a posta az üzemek, intézmények igényeit kielégítse.

Ezeket összegezve tehát meg lehet állapítani, hogy a beszélőhely alakulása feltétlenül kedvezőbben jelentkezik a fejlett ipari, kereskedelmi, közigazgatási és mezőgazdasági centrumokban, valamint azok vonzáskörzetében. Békés megye beszélőhely sűrűsége: 3,6 db/100 lakos. Megítélésem szerint a megye jelentősen lemaradt az országos átlagtól.

Minden megye távközlési helyzetének alakulása a megyeszékhely telefonhálózatának műszaki korszerűségétől és kapacitásától függ.

- A Magyar Posta fejlesztési koncepciója szerint az országos automatizálási program a megyeszékhelyek telefonközpontjainak bővítésével, rekonstrukciójával és a teljes automatizálással, megvalósítása automata helyközi központok telepítésével kezdődik. Ezt követően kerülhet sor a megyei központ vonzáskörébe tartozó városok és községek részleges, illetve teljes automatizálására. Ezen program teljes megvalósítása csak Békés megyében több százmillió forint költséget jelent, ezért több tervidőszak fejlesztési feladatát képezi. Első lépésként tehát Békéscsaba város távbeszélő helyzetének megoldását kell szorgalmazni.

- Békéscsabán és a megye más helységeiben sok a telefonigénylés. Kapacitás hiányában ezeket az igényeket nem tudják kielégíteni. A távolsági beszélgetések minősége nem kielégítő.

- Milyen intézkedéseket tettek az említettek megszüntetésének érdekében?
- Békéscsaba város távbeszélő központjainak jelenlegi kapacitása a legutóbb 1969-ben végrehajtott bővítése után 2500 állomás. Távbeszélő központnak jelenlegi helyen történő bővítésére már nincs lehetőség, ugyancsak nem oldható meg a jelenlegi épületben a hivatal távlati forgalmi korszerűsítése és bővítése sem. Emiatt a hivatal postaforgalmi és műszaki részlegének kettéválasztása és azoknak külön-külön épületben történő elhelyezése szükséges. A forgalmi részlegek részére új forgalmi épületet tervezünk, a Szabadság téren. Az új postaforgalmi épület megépítésével távközlési célokra felszabadul teljesen a jelenlegi épület. Így lehetőség nyílik körülbelül 3000 új készülék bekapcsolására. A békéscsabai távbeszélő központ kapacitása összesen 5500 állomásra növekszik és ez az igényeket 1985-íg előreláthatólag kielégíti. A békéscsabai távbeszélő központ bővítése várhatóan 1977-78-ra befejeződik. Csak ezután válik lehetővé, hogy a békéscsabai előfizetők közvetlen tárcsázás útján hívhatják az országos automata hálózatba kapcsolt bármely más város előfizetőit. A postai tervező intézet tanulmánytervet készít a leggazdaságosabb és legmegfelelőbb megoldás kialakítására Békéscsabán. A korszerűsítés a beszédérthetőség javulását és a várakozási idő csökkentését célozza. Hamarosan befejezzük Békéscsaba-Gyula, Békécsaba-Orosháza, Békéscsaba-Szeged között a kábelesítést.

- Megyénk, sok helységében még a kézi kapcsolású távbeszélő központ működik. Mikorra várható a korszerűsítésük és megyénk mely területén kezdik el a munkát?
- A villamos vontatásra történő áttérés következtében a hatósávban lévő légvezetékes postai áramköröket kábelbe kell helyezni. A Gyoma-Lökösháza szakasz kábelesítésére 1974-ben kerül sor. Sor kerül a távlati fejlesztési tervben előirányzott néhány cékitűzés kezdeti megvalósítására nevezetesen Endréd-Nagy lapos és Póhalam előfizetői Gyama-központba kerülnek átkapcsolásra és élvezni fogják az éjjel-nappal szolgálat előnyeit.

- Kamut előfizetőit Muronyhoz, Szabadkígyós előfizetőit Újkígyóshoz, valamint Kétegyháza előfizetőit pedig Elek távbeszélő-központjába fogjuk átkapcsolni.

- Meg kell említenem, hogy a kábelesítési munkával párhuzamosan Békéscsabáig épül Budapesttől induló koaxiális kábelrendszer, melyen a legkorszerűbb berendezések felszerelésével Békés megye és Budapest között a távbeszélő forgalom igen jó minőségben és az igények szerint bővíthető.

- Végül meg kell említenem, hogy a folyó évben, illetve 1974 évre áthúzódóan Vésztő kap 120-as kapacitású CB. központot, a mezőkovácsházi központot 140-es c. 200-as központtal szerelik fél, Gyulán 200-as bővítést, Békésen és Gyomán 100-100-as bővítést hajtunk végre. 1974-ben Eleken, kézi kezelésű központtal bővül - fejezte be a beszélgetést az igazgató.

Szekeres András
A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
1972   <<   1973   >>   1974
Home
Delizsánsz.