Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1973_09_09_4p.txt

Az integráció hétköznapjai

Hétezer csatorna-kilométer

A BUDAVOX külkereskedelmi vállalat 5 híradástechnikai gyár - a Beloiannisz, az Orion, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a Telefongyár és a Finommechanikai Vállalat - nemzetközi kereskedelmi képviseletét látja el. Az 5 gyár egyévi szállitásainak jelenlegi értéke csupán egyetlen piacra - a Szovjetunióba (ez persze a legnagyobb piacunk) ma már megközelíti az 50 millió rubelt. A Beloiannisz például termék szakosítási egyezmény keretében telefonközpontokat szállít a szovjet piacra. Az itt gyártott berendezéseket a szovjet ipar nem termeli, azokat csak tőlünk vásárolta. Az FMV pedig a "Druzsba-lánc" szállításban vesz részt: a nagyobb méretű mikrohullámú-távközlő rendszereket készíti a 60-tól 2000 csatornás változatig.

A 80-as évek derekán bőségesen tárgyalta a sajtó a Druzsba mikrohullámú rendszer megépítésének gondolatát. A szovjet NHR és a magyar Távközlési Kutató Intézet látott hozzá a konstrukció tervezéséhez, és a szükséges berendezések gyártásának megszervezéséhez. 1970 óta már folyik a gyártás, és a Szovjetunióban a "Druzsba-lánc" építése. A közös tervek alapján már 7230 csatorna-kilométert szállított a magyar ipar. Egyetlen csatornán - a nagy kapacitású változatban - 1020 telefonbeszélgetés futhat egy ugyanazon pillanatban. Közben - ugyanabban a rendszerben - egy másik csatorna a tv-műsort, a harmadik csatorna a színes programot, a negyedik egy rádióműsort "szállíthat" sok ezer kilométeren át erősítő, továbbító állomások segítségével. Ez a "Druzsba-lánc" a legelső, mintaszerű integrációs megoldások közé sorolható: két ország kutatóinak közös fejlesztéséből jött létre egy hosszú távra korszerű termék, amelyet a fejlesztő országok egyikének ipara - a jelen esetben a magyar ipar - gyárt azután sorozatban. Különben ez a közös program nem kis "indítósebességet" adott a magyar távközlési ipar korszerűsítési programjának a 60-as években.

Újabb nagy, közös programon dolgoznak már a magyar és a szovjet fejlesztők: egy rigai gyár és a Beloiannisz vállalta, hogy 1975-re elkészíti az első fél elektrónikus telefonközpont minta példányait végállomások, központok, tranzitállomasok, alközpontok különböző kapacitású változatait. Ez a félelektronikus megoldás lehetővé teszi, hogy a világ legfélreesöbb zugába is telepíthetnek például egy korszerű telefon-végállomást, mert a klasszikus mechanikus rész javításához nem kell majd különösebb szakértelem és műszaki bázis, az elektronika pedig a berendezésnek azokba a részeibe kerül, amelyek csak igen-igen ritkán romlanak el. Ezért semmi sem áll majd útjába a tömegetermelésnek, és a távoli szibériai falvak, tanyák, prémtelepek, geológiai állomások korszerű technikával kapcsolódhatnak az országos hálózatba. Ezzel párhuzamosan már a minisztériumok asztalára került a legújabb közös fejlesztési program is: a gáz és olajvezetékek technológiai hírhálózatának kifejlesztése és gyártása - 1975-től. Regisztrátorokkal végig a csőrendszereken, jelző automatákkal, komputerekre kapcsolt folyamatos adatszolgáltatással és mikrohullámú kapcsolattal 10 ezer kilométeres hosszúságban. A hazai távközlési ipar 30-40 esztendős perspektíváját adhatja ez az integrációs program a szovjet távközlési kutatókkal, gyárakkal.

Végképp beérik tehát az a fejlesztő, tervező, beruházó munka, amelyet a magyar távközlési ipar fektetett a termékekbe az utóbbi 20 évben. A termékek színvonalának megítéléséhez két példát érdemes végiggondolni. Képzeljünk el egy távközlési rendszert, amelynek az egyik végén plusz 8, a másikon mínusz 30 fok a hőmérséklet. S ennek a rendszernek mégis torzítás nélkül kell a képet, a hangot célba juttatni - és ezt a feladatot a magyar ipar, a szovjet tervezőkkel együttműködve - megoldotta. Vagy egy másik eredmény: a korszerű távközlési rendszerekben a nemzetközi norma: egy telefoncsatornán 34 távirovonal. A magyaron 62 fér el, ugyanakkora költséggel. Nos, ilyen megoldásokkal szerzett a magyar ipar jó nevet és bizalmat a szovjet szakkörökben. A szovjet piac a legnagyobb felvevője a magyar távközlési iparnak - s ez a leg egyértelműbb elismerés. Ennek nemzetközi értéke is tekintélyes, minthogy ma a szovjet kereskedelmi referenciát jegyzik, szinte valamennyi iparágban, az első helyen. A szovjet gazdaság az egész világ ajánlatából válogathat: világcégek versengenek egy-egy megrendelésért. Kitűnő bizonyítvány tehát 5-10 évre szóló megrendeléseket kapni erről a piacról, termelési kooperációban, közös fejlesztési programokban dolgozni együtt a szovjet gyárakkal. Rövid távon most a hétköznapok teendője lesz a távközlési ágazatok többoldalú, több országra szóló együttműködésének kialakítása. Apróságok fékezik a haladást - mondják a szakemberek - "mikronnyi" szakadékok. A gyártási szabványok egysége ugyanis még nem teljes: kisebb-nagyobb méretkülönbségek léteznek még egy-egy gyártmánycsoportnál. Valóban jó lenne az egységes szabványok kialakitását most már gyors ütemben befejezni, hogy egyetlen határon se legyen gond a távközlési rendszerek csatlakozóit - összeilleszteni.

Gerencsér Ferenc