Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1966_11_25_218p.txt

Eredmények, gondok és tervek a posta Bács-Kiskun megyei munkájában

Beszélgetés a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével

- A posta tevékenységének mértéke is tükrözi társadalmi életünk fejlődését, az életszínvonal alakulását. Hiszen mindettől nem független, hogy mekKora levél-, csomagforgalmat bonyolít le, hány telefonbeszélgetést, táviratot közvetít, rádió-, tv-előfizetőt tart nyilván, s mennyi hírlapot terjeszt, illetve kézbesít e fontos intézmény.

- Megyénkre vonatkozóan minderről, s a posta munkájával kapcsolatos problémákról, tervekről beszélgettünk Fodor Istvánnal, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével, akinek hatáskörébe a miénken kívül Csongrád és Békés megye postahivatalainak az irányítása is tartozik.

KÉRDÉS: Növekedett-e a postahivatalok száma a második (Heves terv időszakában Bács-Kiskun megyében, s általában hogyan minősíthető a munkájuk?

VÁLASZ: A kérdéses időszakban 9 millió forint költséggel 15 postahivatalt korszerűsítettünk és 16 újat építettünk a megyében. Mindkét esetben nagy gondot fordítottunk arra, hogy e hivatalok megfeleljenek a távbeszélő szolgálatban bekövetkező fejlődés követelményeinek. A megye postásainak száma 3,2 százalékkal növekedett. Ami a hivatalok munkáját illeti, ebben javulás volt tapasztalható. Megnövekedett feladataikat 79 százalékban a termelékenység fokozásával, azaz jobb munkaszervezés eredményeként, a holt munkaidő alaposabb kihasználásával végezték el. Az úgynevezett minőségi mutató is utal erre. Ez két éve átlag 3,62, tavaly 3,64 volt, s az idén is eléri e fokot. Az eredményjavulásban nem kis szerepet játszott. hogy a szóban levő időszakban 410 forgalmi és műszaki dolgozó tanfolyamokon és egyéni tanulással növelte szakképzettségét. Különösen az igen nagy forgalmú kecskeméti 1-es számú Postahivatal végzi példásan a munkáját, amit bízó nyit, hogy kétszeri ellenőrzéssel is megállapítást nyert: minőségi mutatója elérte a legmagasabb, az 5-ös átlagszámot.

KÉRDÉS: Hogyan alakult a legutóbbi években a tv-, rádióelőfizetők, a táviratok, telefonbeszélgetések száma, a csomag-, levélforgalom és a hírlapterjesztés?

VÁLASZ: Két évvel ezelőtt 20 727, s tavaly 27 574 tv-előfizető szerepelt megyei nyilvántartásban. A rádióelőfizetők száma ugyanezen idő alatt 106 691-ről 110 730-ra emelkedett. Megítélésem szerint a zárt településű helységekben lakó családok túlnyomó többsége rendelkezik rádióval. Ami a küldemények mennyiségi fejlődését illeti: a levél- és a csomagforgalom az előzőhöz képest az elmúlt évben 16,8, illetve 4,4, a táviratok darabszáma pedig 1,4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor kevesebb telefonbeszélgetést bonyolítottak le, de ezek száma a mostani év első tíz hónapjában szintén növekvő tendenciát mutatott. A különböző hírlapokból 1963 májusában száz főre 421, pontosan három évvel később 480 jutott. A központi és a megyei pártlap, a Népszabadság, s a Petőfi Népe részaránya a két időszakban 128 és 148, illetve 105 és 125 volt.

KÉRDÉS: A megye nagy tanyavilágában mint tudjuk, nehézségbe ütközik a postai küldemények kézbesítése. Kaphatunk-e ezzel kapcsolatban felvilágosítást?

VÁLASZ: Igen. Előbb azonban hadd említsem meg, hogy az úgynevezett egyesített és a hírlapkézbesítők juttatják el a címzettekhez a különböző küldeményeket. Az előbbiek mindenféle küldeményt, pénzt is, kézbesítenek. A megye sajátos helyzetéből adódóan kül- és belterületi kézbesítőket alkalmazunk. Az ellenük emelt panaszok alacsony száma bizonyítja, hogy jól végzik feladatukat. Az igazgatóság egész területén, de különösen BácsKiskun megyében, nagyszámú - 292 - külterületi kézbesítő dolgozik. Nehéz feladatot oldanak meg, hiszen a megye lakosságának a 36 százaléka tanyán él. Az őszi esőzések idején és a téli hónapokban, de nyáron is, a süppedős homokon, nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kerékpáron közlekedni, s így bizony a munkájuk során naponta 20-35 kilométert is kell gyalogolniok.

KÉRDÉS: Minket, a Petőfi Népe szerkesztőségét, közelebbről érint a hírlapterjesztés. Mi a helyzet e tekintetben, s miképpen lehetne megoldani a tanyavilág postaszolgálatának említett problémáját?

VÁLASZ: Véleményem szerint jónak mondható az együttműködés a lapkiadó vállalat és a posta lapterjesztéssel foglalkozó dolgozói között. A tanyavilágban azonban aránylag kevesebb hírlapot lehet értékesíteni, mint a belterületen. Ennek a terjesztés nehezebb külső körülményei mellett a műveltségbeli elmaradottság is oka lehet. A városokban és a nagyközségekben egyébként külön kézbesítőink foglalkoznak a hírlapok terjesztésével, a megrendelőkhöz juttatásával. Jelenleg a megyében 91 a számuk, s kívánatos volna ezt növelni. A tanyasi postaforgalom problémái közt első helyen áll a táviratok kézbesítésének nehézsége. Nem egyszer akkor érkezik a távirat a postahivataloktól 10-15 kilométerre levő valamelyik tanyára címezve, amikor a kézbesítő már elindult napi útjára. Ilyen esetben mit tehet a postahívatal? Csakis úgy továbbíthatja azonnal a közleményt, ha a tanács "beugró" kézbesítővel segít neki. Ezért, ha nem is nagy összeget, de 10-12 forintot fizet a posta. Sajnos, ez a probléma még megoldásra vár.

KÉRDÉS: Mielőtt megköszönnénk Fodor elvtársnak a tájékoztatást, arra kérünk még választ: A posta Bács-Kiskun megyei munkájában milyen fejlődés várható a harmadik ötéves tervidőszakban?

VÁLASZ: Hivatalainkat több millió forintos beruházással tovább korszerűsítjük és hét kispostahivatalt szándékozunk építeni. A távbeszélő hálózat rekonstrukciójára több mint egymillió forintot fordítunk. A távbeszélő központ kapacitásának bővítésével együtt új postahivatal épül Kiskőrösön, s Kiskunhalason. Úgyszintén új épületbe helyezzük a postahivatalt Tiszakécskén. Ezzel kapcsolatban tárgyaltunk már az illetékesekkel, s tervünk megvalósítására 1968-ban kerülne sor, viszont a postaépület elhanyagolt állapota korábbi határidőt sürget. Tekintve a túlzsúfoltságára, a kecskeméti 1-es számú Postahivatal korszerűsítésére is égető szükség van, de sajnos, egyelőre sem a forgalmi, sem a műszaki fejlesztésére nincs lehetőség. A mostani tervidőszakban csupán e probléma megoldásának az előkészítését végezhetjük el. Máskülönben egyebek közt Kecskeméten, a Leninvárosban, távbeszélő mellékközpontot helyezünk üzembe a jövő év első negyedében. Az alközpontok fejlesztésével kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmet egy állandóan megismétlődő hiányosságra. Az ipari körzetek, üzemek tervezésénél, sajnos, nem veszik figyelembe a postai hírközlő hálózat létesítésének szükségességét. Akkor igénylik a posta ez irányú szolgálatát, amikor felépült már az üzem. így aztán persze, hogy késik az előbbi, hiszen e tekintetben a posta is előre megszabott tervek szerint dolgozik. Végezetül hadd köszönjem meg a megye pártós tanácsi szerveinek eddigi segítségüket, s meg vagyok róla győződve, a megye postahivatalai, valamint az igazgatóság ezután sem nélkülözik azt.

Tarján István