Szögedi Telefon (Interurban)

Békés Megyi Népújság - bmn_1988_02_20_157p.txt

Miért?

Nem tárcsázhatjuk New Yorkot?

Két esztendeje, 1986 tavaszán kezdték meg a békéscsabai telefonközpont bővítését, és őszre be is fejezték a munkát, mellyel a központ alkalmassá vált arra, hogy a nemzetközi távhívás rendszerébe bekapcsolhassák. Erre azonban a mai napig nem került sor, s hogy miért nem, azt a Magyar Posta általános elnökhelyettesétől, Doros Bélától kérdeztük meg.

- ön a megye vezetői és a Magyar Posta közötti 1986-os egyeztető tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy 1987-ben Békéscsabát is bekapcsolják a nemzetközi távhívás rendszerébe. Ezt jórészt a tőkés piacokra exportáló vállalataink érdekében régóta szorgalmazza a megye. Ennek ellenére, mégsem tárcsázhatunk a határon túlra . . .

- Megvallom, nagyon restellem a dolgot, ám ez nem változtat a helyzeten, miszerint a közeljövőben technikailag lehetetlen Békéscsaba bekapcsolása. Hogy megértse miről van szó, el kell mondanom a következőket: ahhoz, hogy Békéscsabáról például Londonba lehessen telefonálni, nem elegendő csak Békéscsabán fejleszteni, hanem a budapesti központot is bővíteni kell, mivel az összeköttetés ezen keresztül létesül. A rendszerbe csak úgy szabad beavatkozni, ha a szándékokat összehangolják. A békéscsabai központ bővítését a szegedi igazgatóság előzetesen és hivatalosan nem egyeztette a posta távközlési szakosztályával. Erről egyébként, amikor a megye vezetőinek az előbb említett ígéretet tettem, még nem tudtam, úgy hittem, a dolgoknak ez a része rendben van.

- Ezek szerint a "vonal másik végén", a budapesti központban nem tudtak arról, hogy Békéscsabán milyen fejlesztések folynak, így nem is számoltak ezzel az igénnyel. Nem fér a fejembe, hogyan lehet egy ilyen fejlesztést "eltitkolni, és főként miért?

- Békéscsaba a szegedi igazgatóságunkhoz tartozik, mely bizonyos nagyságrenden (50 millió forint) belül az előírásoknak megfelelően maga dönt a beruházásokról. Az egyeztetés persze az esetek többségében ilyenkor sem kerülhető el. Kétségtelen, hogy az igazgatóság illetékes műszaki szakembere hibát követett el, s ehhez a postaközpontban is talált "partnert". Az ő felelősségrevonásuk már megtörtént. És hogy miért nem egyeztettek? Mert lehet, hogy akkor a nemzetközi távhívást célzó fejlesztésre sor sem került volna. Így kész helyzetet teremtve biztosabbnak tűnt a dolog, tekintve, hogy kétszer már "bejött a manőver", Kecskemét és Hódmezővásárhely bekapcsolását is így érték el.

- Ha nem mulasztják el a fejlesztést egyeztetni, akkor most bekapcsolnák Békés megyét a nemzetközi távhívásba?

- Nézze, erre most könynyen válaszolhatnám, hogy igen, de nem teszem. A békéscsabai fejlesztéssel körülbelül egy időben Szolnok, Kaposvár, Szombathely és Veszprém is hasonló beruházásba fogott, ők azonban a megfelelő előkészítéssel tették ezt. Tehát, az ő bekapcsolásukkal számoltak a nemzetközi távhívó központ bővítésekor. Békéscsabát csak 1986 szeptemberében egyeztették. A nemzetközi távhívó központ kapacitása a négy új belépővel telítődik. Egy hasonlattal élve, ha a híd teherbírása mondjuk 10 tonna, nem lehet 14 tonnával ráhajtani, illetve lehet, de kockázatos, összeomlik a híd.

- Tehát öt központ semmiképpen sem kapcsolódhat a rendszerbe, viszont, ha idejében egyeztetnek a szegediek, akkor sem biztos, hogy Békéscsaba bekerül a szerencsés négy közé. Eltűnődhetünk viszont azon, hogy az egyébként is kedvezötlen helyzetű megyénk ismét háttérbe szorult. Nem ismerhetjük a posta műszaki kulisszatitkait, el kell fogadnunk, hogy például Kaposvárnak, vagy Zalaegerszegnek jogosabb az igénye a mienknél. Mégis, mire számíthatunk? Bővül-e a nemzetközi távhívóközpont kapacitása a közeljövőben?

- A legutóbbi bővítés 1987 novemberében fejeződött be. A további fejlesztés, bizonyos csúcstechnikát képviselő berendezések, egységek behozatalától függ, melyeket jelenleg nem vásárolhatunk meg. A régi módszerekkel nem szabad fejleszteni, a crossbar rendszer drága, ráadásul már elavult,- és keveset tud. Csak az elektronikus telefonközpont létrehozása jöhet szóba. Ez azonban, mint fejlett technikát hordozó termék, a COCOM-listán szerepel. (A fejlett tőkés országok ezen listája azokat a csúcstechnikát képviselő termékeket tartalmazza, amelyeket egyelőre tilos a szocialista országoknak eladni.) Ha ez lekerül a tilalmi listáról, s erre van remény, megvalósulhat egy teljesen új távhívó központ belföldre és külföldre is. Leghamarabb 1989 első félévében válhat valóra e fejlesztés, természetesen a COCOM-lista függvényében.

- Vagyis csupán a kelet-nyugati kapcsolatok enyhülésében bízhatunk. Ehhez most már külön megyei érdekünk fűződik. Addig is, lehetséges-e mindössze néhány nagyobb exportőr bekapcsolása a rendszerbe?

- Ennek lehetőségét idén januárban vizsgáltuk. A válasz egyértelmű: nem. Ez ugyanis negatívan befolyásolná a nemzetközi távhívás minőségét, a rendszer túlterhelté válna, gyakorlatilag foglaltak lennének a vonalak. De megvizsgáltuk Békéscsaba közvetlen kezelői (félautomata) bekapcsolásának lehetőségeit a nemzetközi távhívásba. Ennek nincs akadálya. (Jelenleg ha külföldre akarunk telefonálni, először a békéscsabai központtal kell kapcsolatba lépni, onnan hívják Szegedet, és ott tárcsázzák a kívánt számot. Az előbbiek szerint elég lenne a békéscsabai központot hívni, és itt hozzák be a kért külföldi állomást. Ez némi időnyerést jelent. Mikor beszélgetésünk során idáig jutottunk, Doros Béla behívatta az illetékes- szakembert, aki tájékoztatta, sem a belföldi, sem a külföldi távhívás rendszerében nem okoz gondot a közvetlen kezelői bekapcsolás. Így azt, amenynyiben Csabán ehhez adottak a feltételek, engedélyezi a posta elnökhelyettese.)

- Egyelőre tehát be kell érnünk ennyivel. Azonban nálunk nemcsak New Yorkot nehéz hívni, hanem például Orosházát is . ..

- Az orosházi telefonközpont fejlesztése lényegesen többe kerülne, mint ahogyan a szegedi igazgatóság tervezte, ezért takarékosabb megoldást keresve, újra kellett azt tervezni. Ez azonban nem mehet a kapacitás rovására. A fejlesztés néhány évvel később valósulhat meg, addig átmeneti megoldásként két konténerközpontot állítanak fel. Több telefon lesz, mintegy 900 új bekötés várható, lehetővé válik a gépi kapcsolás és a távhívás. A beruházás két ütemben történik. Az idei esztendő első félévében, ha a tanács is partner ebben, s az eredeti tervhez képest az idén 10 millió forinttal többet tud adni a fejlesztésre, megvalósul a helyi automatizálás. 1989 első félévében pedig a távhívás. Elkészül Békéscsaba és Orosháza között egy új kábel, amely már egy következő fejlesztési ütemet szolgál. A végső megoldást a jobbik esetben egy új elektronikus központ, ha ez nem sikerül, új crossbar központ telepítése jelenti, aminek kezdete 1989-90-ben várható.

- Békés megyében általános, hogy a tanácsok, a vállalatok és a lakosság is szívesen áldoz az infrastruktúrára, hozzáadják pénzüket a fejlesztésekhez. Vajon menynyi pénzre lenne szüksége a Magyar Postának ahhoz, hogy az aggasztóan elmaradott telefonhelyzeten változtatni tudjon?

- Tény, Európának 3-4 országa van mögöttünk a telefonhálózat színvonalát tekintve. S hogy ez így van, abban részint a posta, az eddigi fejlesztési politika is hibás. Ahhoz, hogy technikailag és szolgáltatásban felzárkózzunk az európai átlaghoz, 10-15 esztendőre, no és 4 milliárd dollárra lenne szükség.

Szatmári Ilona