A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1988_05_17_111p.txt
Információs társadalom
Telefonon udvarolni nyilván már a készülék megszületését követő első napokban lehetett,
de az 1865-ös esztendő - amelyikben a Nemzetközi Távközlési Egyesület (angol rövidítéssel UIT) megalakult - még a szikratávíró korszaka volt, amikor is a közlemények távirati stílusa, tömör és célszerű információtartalma volt az elsőszámú követelmény. Igaz lehetett ez a tőzsdei, kereskedelmi hírekre, az elnöki és vezérigazgatói utasításokra ugyanúgy, mint az olyan, műszaki, technológiai jellegű információkra, mint például egy bányageológiai kutatócsoport jelentése a megtalált érc összetételére vonatkozóan.
A távközlés tehát már az első időkben semmivel sem pótolható szerepre tett szert az emberi tevékenység hatékonyságát illetően; a pontos információ birtoklása vagy hiánya könnyítette, illetőleg nehezítette a munkát. Sokkal inkább így van ez napjainkban, amikor a fejlett ipari országok az úgynevezett „információs társadalom” felé tartanak (ha már el nem érték azt). A nemzeti jövedelemnek egyre nagyobb hányada keletkezik - közvetve vagy közvetlenül - az információáramlással összefüggésben.
A mai nap az UIT megalakulásának évfordulója: távközlési világnap. S a világszerte megrendezendő tudományos tanácskozások mottója:
"Technológiai ismeretek átadása az elektronika korában." Ha távközlésről beszélünk, már nemcsak a távíróra vagy telefonra gondolunk, hanem az adatközlés és műsorszórás legkülönbözőbb eszközeire is, a teletextöl a műholdakig. Ezek fejlettsége egy-egy országban nagymértékben befolyásolja a lakosság életszínvonalát. Számítógépek összeköttetése vagy annak hiánya elősegítheti vagy hátráltathatja különböző gyárak működésének összhangját, javíthatja vagy ronthatja a piaci fellépés esélyeit.
S a távközlés eszközei elektronikus berendezések, csúcstechnológiával előállított gyártmányok. Ha belegondolunk a mai nap fent idézett mottójának tartalmába, könnyen beláthatjuk, hogy az elektronika önnön új, öntörvényű világát teremtette meg. A közvetítő médiumok egyes elemei maguk is az információ fontos részévé váltak, s aki ezeket nem birtokolja, nem jut hozzá más fontos információkhoz sem. Aki tehát az elektronika világát nem teszi saját világának szerves részévé, az lemarad a fejlődésben.
Hazánk 1865-ben alapítói közé tartozott a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek, vagyis nemcsak lépést tartott, de élen járt a fejlődésben. Ma ha Kecskemétről Kalocsára akarunk telefonálni, jobb, ha nyugtátókat teszünk a készülék mellé. Megoldhatatlan nehézségek elé állítjuk az OTP-t, de még a Postát is, ha kiskunfélegyházi takarékbetétkönyvünkre Baján kérjük a pénzt. Vannak persze biztató jelek. A kábeltelevíziózás hazai terjedése, a távhívható automata telefonközpontok számának felgyorsult növekedése optimizmusra adhat okot, de nyugodtak csak akkor lehetünk, ha a napirenden lévő társadalmi változások következtében visszanyeri rangját a minőség, s vele együtt a magas színvonalú műszaki alkotómunka.
Bálai F. István
A cikk eredeti linkje...... 1.
