A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1988_12_07_43p.txt
JELENTÉS EGY ROSSZKEDVŰ FALUGYŰLÉSRŐL
Ha nincs pénz, nincs mit tenni?
(Részlet a cikkből...)
- Külön napirendi pont a mélykúti falugyűlésen a telefon. Lesz-e automata központ, s ha igen, mikor? Sor kerülhet-e hálózatbővítésre?
- A Posta képviselője, Engedi Antal osztályvezető ismerteti a lehetőségeket. Mint mondja, az egyetlen járható út az ezredfordulóra tervezett telefonprogram gyorsítására az önerős távbeszélő-fejlesztés. Ajánlata, melyet a falugyűlés résztvevőinek tesz, mellbevágó. Mintegy 40 ezer forintot kellene azoknak a családoknak fizetni, akik telefont szeretnének 1990 végére. Igaz, az öszszeg egyharmada levonható az adóból.
- Mindenki töpreng és számol. Megér ennyit egy telefon? Többek véleményének ad hangot Angáné Vörös Éva, amikor így szól:
Ez borzalmas nagy összeg!
- A Posta képviselője nem tehet mást, széttárja a karját. Ők 8 milliót már befektettek a községet Kiskunhalassal összekötő földkábelbe. Elhangzik néhány javaslat, hogyan lehetne társadalmi munkával, kábeltelevíziós programmal csökkenteni a költségeket, ám a kérdés nyitva marad. Telefonügyben majd otthon a családi tanácsok döntenek.
- A falugyűlés Südi Bertalan országgyűlési képviselő beszámolójával lezárul. Egyik résztvevőjét, Nagy Pétert, amint épp kabátját veszi, arról kérdezem: Mi a véleménye a hallottakról? - Ha nincs pénz, akkor nincs mit tenni - válaszolja. - Mégis azt mondom, a kenyérügyet másképp kellene megoldani.
- Hogyan? Ezúttal nem született válasz erre, s több más kérdésre sem az álmos hangulatú mélykúti falugyűlésen.
Lovas Dániel
A cikk eredeti linkje...... 1.
