Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1988_07_14_101p.txt

FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSOK

Magyarországon, ha fel akarunk zárkózni az európai átlaghoz, a század utolsó évtizedében hárommillió új telefonállomást kell kialakítani. A lemaradás a kisvárosokban, községekben a legnagyobb, ezért a fejlesztés jelentős részét oda kell összpontosítani. A közeljövő vidéki fejlesztési lehetőségeiről kért tájékoztatást az MTI-Press munkatársa Bölcskei Imrétől, a Magyar Posta ügyosztályvezetőjétől.

- Ebesen, ebben a Hajdú-Bihar megyei kisközségben a fülem hallatára mondta a telefonkezelő a hívónak: "Ha sietsz, drágám, jobb, ha felülsz a biciklire és elkarikázol a szomszédba. Hamarabb elintézed a dolgod, mint ha az én kapcsolásomra vársz." Mennyire jellemző még hazánkban a kézikapcsolásos központ?

- A falvak zömében ma még csupán reggel nyolctól délután négyig lehet használni a telefont, s ezeken a helyeken nincsenek automatizált központok. A hivatal zárása után néhány állomáson kívül csak a segélykérő telefon vonala él, azt viszont kevesen tudják, hogy arról távolsági és R-beszélgetéseket is folytatni lehet és távirat is feladható. A legfontosabb állomásokat természetesen ezekben a községekben is "berepülőzték", ami magyarul annyit tesz, hogy az orvosnál, a tanácselnöknél, az állatorvosnál, a téeszelnöknél egyszerre csöng a készülék, ha valakit keresnek. Amikor az veszi fel, akinek a hívás szól, akkor a többieknél elhallgat. Könnyen megeshet azonban, hogy egyikőjük megunja, hogy már háromszor ugrasztották ki az ágyból fölöslegesen, és melléteszi a kagylót. A sorbakapcsolás miatt ilyenkor, sajnos, az egész rendszer elnémul, ugyanúgy, mint ha a karácsonyfa égői közül csavarnánk ki egyet. Mindezt azért említettem ilyen részletesen, mert nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten a lehető legrövidebb idő alatt változtatni kell. De ugyanebbe a kategóriába sorolom az olyan kisvárosokat, mint Kőszeg és Csorna, ahol ugyan huszonnégy órás szolgálatot teljesítenek a telefonkezelők, ám a rendszer még mindig kézi kapcsolásos.

- Az ország mely vidékei a leginkább elmaradottak?

- Erre nem tudok kategorikus választ adni, ugyanis mindenütt vannak viszonylag fejlett technikával rendelkező központok, s ugyanakkor néhány kilométeren belül a szinte őskori állapotok is fellelhetők. Ha a távközlés fehér foltjaira kíváncsi, akkor erre azt válaszolom, hogy Budapest környékén, Szabolcs-Szatmár és Zala megyében van belőlük a legtöbb. Ez persze nem azt jelenti, hogy például Baranyában vagy Vas megyében, ahol rengeteg az apró település, több telefon található, ám a népességre vetítve már az utóbbiak lehetnek előnyösebb helyzetben.

- A legfontosabb program tehát az, hogy eltűnjenek a fehér foltok és ahol fejlesztenek, ott a jövőnek dolgozzanak.

- A VII ötéves terv célkitűzései azért jelentősek, mert a hálózat bővítésével a kézi kapcsolásos központok megszüntetése és az automatizálás is együtt jár. Ezen kívül a mennyiségi előrehaladás is jelentős. Győrben, Szombathelyen, Szolnokon, illetve a környékükön levő településen, kis falvakban sokkal egyszerűbb a dolgunk, mint a fővárosban. Ezeken a helyeken egy néhány ezres, néhány tízezres bővítés hosszabb távra megoldja a gondokat, ugyanez Budapest akármelyik kerületében: csupán csepp a tengerbe. Ami Tatabányán vagy Salgótarjánban öt-tíz évre szóló eredmény, nem beszélve a néhány százas községekről, az mondjuk Miskolcon vagy Debrecenben, Szegeden már kevés.

- Milyen a kis települések fogadókészsége? Ahol eddig nem volt hagyománya a telefonálásnak, ott nehezen boldogulnak...

- Való igaz. Aki nincs napi kapcsolatban a távközléssel, az el sem tudja képzelni az előnyeit. De hozzáteszem: hamar hozzászokik. Fölállítottunk például egy nemzetközi távhívásba is bekapcsolt nyilvános telefonfülkét mondjuk Csabacsüdön, ebben a Szarvas melletti, néhány ezres Békés megyei faluban. Eleinte csak kerülgetik az emberek, aztán pedig használni kezdik. Először a kisvállalkozók, iparosok, kereskedők, szolgáltatók, vendéglátásban dolgozók döbbennek rá: kellene a telefon, a közvetlen partneri kapcsolat. Aztán már jönnek a többiek is. Nekünk nem lehet jobb reklámunk a működő telefonnál. Természetesen ezekre az utólagos igényekre igyekszünk felkészülni: egy-egy fejlesztés tartalékokat is magában foglal. Az igények növekedésével ez persze elfogy, úgyhogy előbb-utóbb mindenhova vissza kell majd térnünk. Ezt is beleszámítva, az jár a legjobban, aki azonnal kapcsol.

- A fejlesztés egyik sokat vitatott, de igencsak elterjedt formája a telefonkötvény. Néhány évvel ezelőtt Kiskőrösön jártam, ahol még a pap is azt prédikálta, hogy nem szabad sajnálni huszonötezer forint kölcsönt a postától, mert a kötvény segítségével a tulajdonos garantáltan ablakot nyithat a nagyvilágra.

- Az első akciónk 1983-ban volt Szegeden, kísérleti jelleggel. Eleinte sok kritikát kaptunk, ám a tapasztalat azt bizonyította: számíthatunk a lakosság támogatására. Eddig három meghirdetett akciónk volt, a várt 2,3 milliárd fó rintból Közel kétmilliárdot mégkaptunk és ez hetvenezer állomás felszerelését teszi lehetővé. Volt, ahol óriási sikerünk volt a kötvénnyel, Debrecenbe például órák alatt elkapkodták. A felfokozott érdeklődés miatt ott hatezerrel megnöveltük az eredeti elképzeléshez képest a fejlesztést. Másutt viszont nem volt sikerünk vele. A vártnál kisebb volt az érdeklődés Kaposvár és Szombathely környékén, Siklóson pedig egyáltalán nem volt igény a kötvényes fejlesztésre. Szolnokon, illetve a környező településen azt tapasztaltuk, hogy az emberek a kivárásos módszerhez folyamodtak. Látják, hogy épül a telefonközpont épülete és így gondolkodnak: "Ekkora beruházást nem hagyhatnak abba, az én pénzem nélkül is lehet telefon." S ez igaz, de azzal a nem mellékes körülménnyel, hogy sokkal kevesebb és az eredeti elképzeléshez képest jóval később.

- Melyek azok a nagyobb vidéki körzetek, amelyek a közeljövőben számíthatnak a távközlés fejlesztési programjának befejezésére?

- Veszprémben és környékén már június tizedikén átadtuk a tizenkilencezer állomás kapacitásbővítést jelentő központokat, amelyek a megyeszékhelyen kívül Várpalotán, Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és további huszonöt településen javították szolgáltatásainkat. Az esztendő végéig, illetve a jövő év elején munkába áll a szombathelyi és a szolnoki új központ, a kaposvári pedig most készült el. Szombathely környékén: Kőszeg, Bükfürdő és további nyolcvannégy település huszonnyolcezer állomást kap. Kaposvár és környéke huszonhét településen tizennégyezer állomással gazdagodott, a Szolnok megyei tizenhatezer-hatszáz állomásos fejlesztésen viszont csupán a megyeszékhely, valamint Újszász és Martfű osztozik.

- A távlati elképzeléseket ismertető sajtótájékoztatón új vállalkozási lehetőségekről is szó esett.

- Az elképzelések szerint a már meglevő telefonkötvények mellett fejlesztési társulások is létrejöhetnek. Ezek a vízmű társulásokhoz hasonlóan a posta tulajdonába és üzemeltetésébe kerülő hálózatot létesítenének. A társulat alakulhat egy-egy település helyi hálózatának, központjának létrehozására, vagy egy nagyvárosban a helyi hálózati rész bővítésének finanszírozásátá. Ezeknél a jelenlegi hozzájárulás legalább kétszeresére kell számítani. Létesülhetnének távbeszélő társaságok olyan formában is, hogy az üzemeltetésükben levő rendszer egyben a tulajdonuk is lenne. Ez esetben a társaság a teljes kötelezettséget, tehát a mai postai szolgáltató rendszert is átvenné. A társulások által kezelt hálózatrészek a hálózati hierarchia alsó szintjén helyezkednek el. A javasolt forma önfinanszírozó, de nem nyereségorientált lenne. Az új szerveződési forma - számítások szerint a lakossági előfizetőktől a jelenlegi beruházási hozzájárulás három-négyszeresét kívánná meg.

B.A.