A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1985_08_03_1p.txt
Szocialista országok együttműködése a fénytávközlés fejlesztésében
A fénytávközléssel kapcsolatos kutatások, fejlesztések összehangolásán, az együttműködés mind hatékonyabb formáinak kialakításán dolgoznak nyolc KGST ország - köztük Magyarország - valamint Jugoszlávia szakemberei. Az elektromos jeleken alapuló hagyományos távközlést világszerte mind szélesebb körben váltja fel a korszerűbb fénytávközlés, amelynél már nem az elektromos áram, hanem parányi üvegszálakon a fény közvetíti az információt. Előnye, hogy a korábbinál lényegesen gyorsabban képes a jelenlegi információmennyiség sokszorosának a továbbítására, emellett biztonságosabb is, hiszen az üvegszál érzéketlen a hőre, a nedvességre, a mágneses erőtér változásaira és más egyéb, az elektromos távközlést zavaró tényezőkre. Hazánkban - a többi szocialista országhoz hasonlóan - már évek óta napirenden van a fénytávközlés megteremtésének kérdése. Optikai szálon alapuló kísérleti vonalat már például üzemeltet a Magyar Posta, az új rendszer tényleges elterjedését azonban jelentősen nehezíti, hogy - mivel a hagyományostól gyökeresen különböző technológiáról van szó - bevezetése alapvetően új infrastruktúrát, számos költséges fejlesztést és beruházást feltételez.
- Az ilyen jellegű nehézségek áthidalását és a helyi erőfeszítések összehangolását célozta az a közelmúltban zárult szakértői értekezlet, amelyen az európai szocialista országok - köztük hazánk - valamint Kuba képviselői Leningrádban meghatározták a fénytávközlés közös fejlesztésének lehetséges területeit. A feladatok számbavételekor különválasztották a két-két pont (például telefonközpont, vagy város netán földrész) közötti összeköttetés megteremtésével, illetve egy-egy adott terület komplex ellátásával kapcsolatos teendőket. Az előbbi elsősorban a telefonhálózat fejlesztését célozza, az utóbbi például a területi tévé, illetve számítógép-hálózatok fényátvitelű kapcsolatrendszerének kialakítását teszi lehetővé. A szakemberek ezeken túlmenően fontos kérdésnek tekintik a passzív és aktív alkatrészek - például csatlakozók, polárszűrők. illetve fényforrások és fényvevő berendezések - gyártásának megoldását, valamint a fénnyel kapcsolatos mérőműszerpark és méréskultúra kialakítását. (Jelenleg a műszerek az elektromos impulzusok mérésére képesek. a fény intenzitásának, összetételének megállapítása alapvetően új feladat. Külön téma a tényleges közvetítést végző üvegszálak gyártása: a tervek szerint - az igények teljes körű kielégítése érdekében - az országok közötti együttműködés a jövőben részint a szálkészitő gépek gyártására, részint az üvegszálon alapuló kábelgyártás megszervezésére irányul majd.
- A legfontosabb közös kutatási, fejlesztési területek megfogalmazása után most az egyes országok részvételének kérdése, az együttműködés ésszerű formáinak a kialakítása van napirenden. Hazánk részéről a fénytávközlési kutatások kapcsán a Távközlési Kutató Intézet, a BHG, a Híradástechnika Szövetkezet és a Műszaki Fizikai Kutató Intézet jelezte részvételét, míg a szükséges műszaki eszközök gyártásába a DIGÉP. a HITEKA és a Kábelgyár kapcsolódna be. Üvegszálgyártás például már folyik a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban és Csehszlovákiában: az ezen alapuló kábelgyártásra a jelek szerint magyar részről is lenne vállalkozó.
A cikk eredeti linkje...... 1.
