Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1985_11_20_129p.txt

ÁLOM VAGY VALÓSÁG?

A városokénál csak a falvakban rosszabb a telefonhelyzet.

A városi ember is dühös, ha kínosan hosszú percekig kell várni a tárcsahangra. Bosszantó a vonalak állandó leterheltsége. De mit szóljanak azok, akik olyan településen élnek, ahol reggel nyolc óra előtt, és délután négy után - vagy a hétvégén - nem lehet telefonálni? Nem is szólva arról, hogy nem egy községben már csak három-négy magánelőfizető bekapcsolása lehetséges.

Bács-Kiskun megye sokáig a legelmaradottabbnak számított a falusi-községi telefonhálózat műszaki-technikai állapota miatt, s például a beszélgetéseket rossz minőségben továbbító légvezetékek hossza itt a legnagyobb. A változtatást nehezíti megyénk településhálózatának sajátos szerkezete: a községek egymástól való viszonylag nagy távolsága.

Ilyen örökséggel - ismerve a posta anyagi gondjait - nem várható egyik napról a másikra gyors előrehaladás. Vagy mégis? A Petőfi Népe kérdéseire Gyenes Géza, a Magyar Posta Bács-Kiskun megyei Távközlési üzemének vezetője válaszolt.

Falusi CB-telefonközpont és kezelője.

A kapcsolások mellett könyvelnek és táviratoznak is.

(Malinák Árpád felvétele)

- A kis településeken lakó lokálpatrióták nem örülnek együtt a városiakkal, amikor arról hallanak: újabb telefonközpontot adtak át Kiskunfélegyházán vagy Kecskeméten. Egyesek szerint a városi fejlesztések csak a falusi távbeszélő-hálózat elmaradottságát konzerválják. Igaz ez?

- A városinál - általánosságban - valóban sokkal elszomorítóbb a falusi telefonhelyzet. Megyénkben nyolcvanhárom faluban a vasbolttal vagy a cipőbolttal nyit és zár a hivatal, s a telefonálás lehetősége is erre az időszakra korlátozódik. Nagyobb fejlesztés ezeken a helyeken csak a városi 'Körzetközpontok hálózatának kiépítését követően kezdődhet.

- Ügy érti: csak a kecskeméti főközpont megépülésével juthatott az országos távhívó-hálózatba Tiszakécske, Lászlófalva vagy Lakitelek?

- Ez volt az előfeltétele a városkörnyéki távbeszélő-hálózat korszerűsítésének. Amíg Baja, Kiskunhalas vagy Kalocsa új központjai nem épülnek meg, csak igen lassan javulhat a környező települések telefonellátottsága. Ha nincs fogadó állomás, hiába minden helyi fejlesztés! A kecskeméti új központ átadása óta kilenc település kapott crossbar-központot. 1984-ben Kerekegyházán egy 400 állomás kapacitású auomata központ épült. Ugyanebben az évben adtuk át a tiszakécskei, a lakiteleki és a lászlófalvi központot a kecskemétihez hasonló szolgáltatásokkal. Tiszaalpárt és Nyárlőrincet 1985-ben kapcsoltuk be.

- Tehát elsősorban az úgynevezett góckörzetek fejlesztési lehetőségét kell vizsgálnunk ahhoz, hogy reális képet lássunk. Hol terveznek nagyobb fejlesztést?

- Körzetkábel épül Kiskunhalas és Baja között. Ennek ugyancsak a Jánoshalmáig vezető szakaszát tudjuk megépíteni 1985-ben, de a fejlesztés folyamatos lesz a következő években is. Ez a térség van talán a leghátrányosabb helyzetben. Itt csak azért, hogy a technikai szinttel a "mába" jussunk, milliókat kell áldoznunk.

- Miként erről november 14-i, szombati lapszámunkban is írtunk, kötvénykibocsátással is segítik a kiskőrösi környék fejlesztését.

- Nagy és szintén fehér foltnak számító térség a kiskőrösi rész. Jelentős támogatást kaptunk a várostól és a megyei tanácstól is, hogy a szinte ajándékként kapott műszaki épületben egy kétezer állomás kapacitású automata központ épülhessen. Így meglesz a műszaki feltétele a városkörnyék fejlesztésének, amihez a többi milliókat a saját erők mellett valóban kötvénykibocsátással szeretnénk megszerezni.

- Eszerint több új lehetősége van a postának, hogy a fejlesztésre jutó forintjait megtoldja...

- Vannak újszerű lehetőségeink. A posta a VII. ötéves terv előkészítése során például pályázati rendszert vezetett be. Ennek alapján lehetőség nyílik beruházási pénzeszközök elnyerésére a központi alapból, ha a terv műszaki és egyéb vonatkozásban illeszkedik a távlati célkitűzésekbe és a helyi támogatás mértéke jelentősen csökkenti a posta terheit.

- Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Amelyik településen szorgalmazzák a telefonhálózat fejlesztését, modernizálását, és áldoznak is erre, ott hamarabb jutnak előbbre. Például: a nyárlőrinci crossbar-központ nem volt tervezve, de a helyi állami gazdaság nagy összeggel segített a fejlesztésben, úgyhogy ez is sorra került az eredetileg tervezett határidőnél jóval korábban. Az említetteken túl több községben is sok támogatást kaptunk a tanácsoktól és a termelőegységektől. Csak így oldhatjuk meg például a petőfiszállási, a pálmonostori, a jakabszállási, valamint bugaci fejlesztéseket.

- Széles körben terjed az automatika. Ennek ellenére úgy hiszem, még sok helyen és sokáig postáskisasszonyok fognak dolgozni a nagyobb kézi kapcsolású központokban...

- Az egész ország telefonhálózatát összefüggő rendszerként kell tekinteni. Egy megye nem törhet úgy előre - még ha nagyon sokat áldoz is erre -, hogy az egész ország, s legfőképpen a főváros telefonállapota lényegesen ne változzon. Bács-Kiskun megye fejlesztése tehát csak a budapesti fogadó és közvetítő-hálózat fejlesztésével arányosan alakulhat. Tehát ezekkel a központokkal a továbbiakban is számolnunk kell. Ezek éjjel-nappali üzeműek, és teljesítőképességük is elfogadható. Az eltelt néhány évben ilyen központok létesültek - a többi között - Kiskunmajsán, Bácsalmáson, Madarason, Mélykúton, Nagybaracskán, Tompán, Kecelen és Jánoshalmán. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy csak úgy raktárba tegyünk egy-egy ilyen, még ma is milliót érő központot.

- Ezeket is lehet korszerűsíteni?

- Az ilyen településeken is szeretnénk bővíteni a kezelői távhívó áramkörök számát.

- Mindenütt fejlesztenek, építenek, felújítanak. Van-e mindehhez elég, s megfelelő képzettségű műszaki személyzet?

- Ami nem sikerül nekünk, azt szerződtetett gazdasági társulásokkal, munkaközösségekkel végeztetjük el. így újítottuk föl például a Kalocsa - Solt közti hálózatot is, amelyet a tavalyi tél lerombolt.

- Van még két visszatérő probléma. Az egyik a segélykérő telefon, a másik a telefonkönyv hiány.

- Az elmúlt tervidőszakban egyik fő feladatunk volt a segélykérő-hálózatok teljessé tétele. Száznál több segélykérő készüléket szereltünk föl, s ugyanennyi előfizetőt "berepülőztünk", "az éjjel-nappali" központokba. Jelenleg nincs is olyan település a megyében, ahol ne lenne mód éjszaka vagy hét végén a gyors segítség hívására. A másik gond megoldása a posta budapesti telefonkönyv-szerkesztőségére tartozik. Annyit azért mi is tudunk, hogy hamarosan megjelenik az új megyei telefonkönyv.

Farkas P. József