A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1985_10_28_189p.txt
Mit kell tudni a telefonvonal ikresítéséről?
Legutoljára 1983-ban foglalkoztunk Sajtóposta rovatunkban e témakörrel. Akkor - az egyik jánoshalmi eset apropóján - ismertettük a vonalmegosztással összefüggő postai szabályok lényegét, miszerint indokolt esetben jogi lehetőség van az egyéni előfizető főállomásának ikresítésére.
Mostanában újra érkeznek hozzánk ilyen tárgyú panaszok, s nemcsak a városokból, ahol a telefonálási igények érthető módon nőnek, hanem a községekből is. Röviddel ezelőtt a mélykúti Fábián Ferenc küldte el szerkesztőségünkbe ikresítési ügyének iratait, hogy bizonyítsa: mennyire önkényesen intézkedik a posta. De a hasonló okból érintett többi előfizető is meglehetősen idegenkedik e technikai változástól. Vajon miért?
A kérdéssel a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjéhez, Gyenes Gézához kopogtunk, aki ezeket válaszolta;
- Megyénk tefonellátottsága korántsem nevezhető ideálisnak. Lemaradásokat kell pótolnunk, mégpedig sajnos csak mérsékelt ütemben, hiszen a hálózati fejlesztés és a központok létesítése, bővítése egyaránt drága beruházás. S a terhek zömét a posta viseli, pontosabban a népgazdaság, mely a távközlésre csak az anyagi forrás szűkös lehetősége szerint tud pénzt biztosítani.
Ilyen szorító helyzetben mit tehet az önök üzeme?
- A rendelkezésre álló költségkeretből építünk is, a meglévő technikai adottságokkal pedig ésszerűen gazdálkodunk. Ez utóbbi felújítást, modernizálást jelent, de a vonalkihasználtság racionalizálását is. Más szóval: ahol az előfizető kevésszer terheli meg a vonalát, ott ikresítünk, ha indokolt.
- Mennyi az a minimum telefonálási forgalom, mely okot adhat a vonalmegosztásra?
- A távközlési rendelet szerint, aki napi 10 beszélgetésnél kevesebbet folytat, az ritkán veszi igénybe a vonalát, s ez esetben a posta felhatalmazott az ikresítésre. Erről persze előzetesen értesítjük az érdekelt személyt, aki közölheti ellenérveit, ám ha azok figyelembevételével sem lehet eltekinteni a műszaki intézkedéstől, akkor azt végrehajtjuk automatikusan. Ilyenkor visszatérítjük a főállomásért fizetett összeg egy részét. Itt térek ki az említett mélykúti előfizetőre is, aki havi átlagban csupán 5-6 alkalommal telefonált, ezért döntöttünk, hogy vonalát megosztjuk azzal a társelőfizetővel, akinek szintén szükséges a saját telefonhasználat.
- Milyen arányú jelenleg az ikervonal-állomány, s hogyan alakul?
- Bács-Kiskunban sokhelyütt működnek ikervonalak, melyek előfizetői egyáltalán nem zavarják egymást, hiszen önálló a hívószámuk, a díjat is külön fizetik, s csupán arra az időre kell türelmesnek lenniük, míg a társuk foglalja a vonalat. Az ikresítés mértéke Kecskeméten a legmagasabb, ahol a 6 és fél ezer előfizető közül 4 ezernek van ikertelefonja.
Még annyit: a fejlett ipari országokban sem ismeretlen e mellékállomásos telefonkapcsolat, mely csakis akkor sűrűsödik megyénkben, ha újabb előfizetők bekapcsolására nincs más mód.
A cikk eredeti linkje...... 1.
