Petőfi Népe - pn_1985_12_18_116p.txt
TIZENNÉGY TELEPÜLÉS JEGYZÉSSEL VÁLASZOLHAT
Kelendőek-e a telefonkötvények?
Bács-Kiskun telefonhelyzete nem túl rózsás. Ezt a megyében élők maguk is tapasztalták, tapasztalják, ám e kijelentés most Vojnár Lászlótól, a szegedi postaigazgatóság igazgatóhelyettesétől származik. Ami azt mutatja: a postánál is tudják, hogy szorít a cipő. Ám, ami ennél többet jelent - próbálnak rajta segíteni.
Szeged után
Így született meg a gondolat, hogy Kiskőrös környékén bővítik a távbeszélő-központokat és a telefonhálózatot, s a fejlesztéshez szükséges pénz egy részét kötvénykibocsátásból fedezik. Az igazgatóság területén Szeged után másodikként itt alkalmazzák e módszert.
- Mit hozott a szegedi kísérlet? - kérdezem.
- Egyértelműen kedvező volt - mondja Vojnár László. - Szegeden a fejlesztés teljes összege, 310 millió forint kötvényjegyzésből gyűlt össze, s azóta már újabb igények vannak. Kiskőrös körzetében a költségek kétharmadát, mintegy 100 millió forintot a posta vállalja, a kötvénykibocsátásból 50 millió forint lenne szükséges a munkálatokhoz.
- Van rá esély, hogy ez bejön?
- Az igények előzetes felmérése után hirdettük meg az akciót, de véglegeset csak a jegyzési adatok összegzése után lehet mondani.
Az első összegzés
- A körzet 14 településén 1398 telefonra várakozót tartottak nyilván. Természetesen voltak olyanok is, akik be sem adták igénylésüket, tudván, hogy a szűkös lehetőség miatt ez felesleges. Az eddigi kötvényjegyzések igazolják ezt, hiszen a 674 jelentkezőből 436 volt korábbi igénylő, 238 pedig új jelentkező.
- Az előzetes terv szerint kellő számú jelentkező esetén 3200 telefont tud felszerelni a posta a körzetben, s legalább 2000 kötvényjegyzés szükséges ahhoz, hogy a belföldi és nemzetközi távhívó-hálózatba bekapcsolható, teljesen automata, éjjel-nappal üzemelő központokat kiépítsék.
Ez ugyanis gazdaságossági kérdés. Mert azt mindenki tudja, hogy a telefon segítségével gyorsan beszerzett, eljuttatott információ szinte közvetlenül forintra váltható, vagy pénzzel meg sem fizethető. De az is megfontolandó: kiépítsenek-e ott automata központot - amely legkevesebb kétszáz állomásos, és elég drága -, ahol a helyzet olyan, mint például most Páhin és Kaskantyún: az együttes kapacitás 70 állomás, jelenleg van 40 előfizető, 16 várakozó és 7 kötvényjegyzés.
- Ez esetben elegendőnek látszik a bővítésre a mostani kézi kapcsolású központ - vonja le a következtetést Vojnár László. - De elképzelhető a tervezettnél nagyobb központ építése másutt, ahol a vártnál több lesz a jelentkező.
Adni és kapni
- Melyek a kötvényjegyzés feltételei, s mit kap a kötvénytulajdonos?
- Magánszemélyek 25 ezer forintos, gazdálkodó szervek 100 ezer forintos kötvényt jegyezhetnek. Az értékpapír 7 százalékos kamatozású, 8 év a visszafizetés ideje. A posta vállalja, hogy ezért 1988. június 30-ig a kötvényjegyzőnél egy távbeszélő-állomást létesít. Azért persze ki kell fizetni - mint rendesen - a belépési díjat, és az egyéni szerelési költséget. Megjegyzendő, hogy a kötvénytulajdonos a területen érvényes belépési díjnak csak a felét fizeti, a szerelés költségeit pedig olyan módon tudják csökkenteni a lakosok - a saját hasznukra -, ha egy-egy kis lakókörzetből többen is jegyeznek kötvényt. így a posta a hálózatot - miután a nagyobb sűrűség miatt neki is megéri - a saját fejlesztéséből építi ki.
- Meddig tart a jegyzés?
- A határidő 1986. január 31. Ez után értékeljük az adatokat, és március 1-ig értesítjük a jegyzőket, hogy sikeres volt-e az akció, indíthatjuk-e mindenütt a fejlesztést, amely Kiskőrösön megyei és városi segítséggel megkezdődött.
- Mikor kell a pénzt befizetni?
- 1986. május 31-ig. Ez kedvező a gazdálkodó egységeknek is, hiszen még az idén beilleszthetik e tételt a jövő évi gazdálkodási tervükbe. Az egyéni előfizetőknek könnyítés: úgy állapítjuk meg a visszatérítés első összegét, hogy abból mindenki fedezni tudja a belépési dijat
- mondta végezetül Vojnár László.
Váczi Tamás