A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1967_09_24_175p.txt
Megjegyzések
"Visszaminősített" távbeszélő
Délután négy óra múlt öt perccel. Telefonálnom kell Kerekegyházára, az egyik közös gazdaságba. Kérem a számot a távolsági hívón, s néhány perc múlva jelentkezik is - a posta, azzal, hogy a kerekegyházi postahivatal csak délután négyig tart szolgálatot. Hívjam a számot másnap reggel.
Első gondolatom a belenyugvásé. Aztán a pár éve kibocsátott előfizetői névsorban a község neve melletti C/2 jelzés mégis csak birizgálni kezdi nyugalmamat; megnézem hát, mit is jelent. S ekkor következik az ámulat: a jel szerint a kerekegyházi postának este hatig kellene nyitva tartania, s kapcsolnia a távolsági beszélgetéseket.
Mi történhetett? Semmi más - mondották a kecskeméti postán -, minthogy időközben Kerekegyházát "visszaminősítették". (Lám, a kifejezés is mennyire természetellenes és ellentmondásos!) S hogy miért e lefokozás? Azt csak a szegedi postaigazgatóságon tudnák megmondani. Talán nem volt elég a kevés forgalom.
Azt persze a postaigazgatóság tudja elsősorban, hogy mi az ami számára gazdaságos, és mi az, ami nem. Azt viszont, mi tudjuk, hogy a közel hatezer lelket számláló Kerekegyháza nagyságrendben a kecskeméti járás községei között Tiszakécske, Lajosmizse és Izsák után következik. Teljességgel érthetetlen, s főként az ottani előfizetők számára sérelmes, hogy Kerekegyházát a postaigazgatóság a távbeszélés szempontjából a sokkal kisebb lélekszámú helységek sorába redukálta.
- I. - I.
A cikk eredeti linkje...... 1.
