Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1967_12_24_178p.txt

A 11. csatorna

Ül a család a tv-készölék előtt. Izgalmas krimi fut a képernyőn. A főhőst üldözik, már a nyomában vannak, elkapják-e vajon?... Izgul a család. Aztán a készülék hörögni kezd, tótágasképek ugrálnak, hullámos vonalak, csillagok és ... Semmi. A kép megszakad. Pár másodperc után megjelenik a képernyőn a jólismert fekete-fehér rács,- a szentesi tv-adóállomás jele.

- Mennyi baj van a 11. csatornával! - sóhajtják ilyenkor. Nem, kedves Néző, ezúttal Szentesen semmi baj. Nem mi mondjuk, hanem Kontor Lajos, a tv-állomás vezetője:

- Ha a "szentesi rács" megjelenik a képernyőn, a legtöbb néző bennünket szid, mintha nálunk volna a hiba. Pedig a rács éppen azt jelenti: a szentesi adóban és a néző készülékében minden rendben, a hiba valahol a közvetítőláncon lehet. Szentest tehát ne szidják ilyenkor.

- Hát akkor kit szidhatnak, ha hiba van az adásban?

- A hiba számtalan okból előadódhat. A légköri "bajokat" aligha tudjuk elhárítani. Melyek ezek? Például a "fading": sustorgás-sziszegés a képernyőn, a kép teljesen összezavarodik.

Ok: a föld közvetlen felszíne felett, ha különböző hőmérsékletű rétegek alakulnak ki, a tv-jeleket hordozó mikrohullámok eltérhetnek eredeti irányuktól, és csak kisebb energia jut el az adóig, vagy egyáltalán nem jut el a jel a vevő parabolaantennáig. És más zavar is lehetséges. Például: ha a tv- előfizetők közelében kórház van, és ott terápiás gépek dolgoznak. Vagy vibráló, hibás neonreklám a környéken. Javításra szoruló elektromos háztartási gép, villanykapcsoló, ezek mind rontják a vételt. Kiküszöbölhetők persze, a posta erre hivatott csoportja kivizsgálja a hibát és a tulajdonost kötelezik annak elhárítására.

Természetes, hogy ezek a - vételi és adási hibákra vonatkozó - kérdések jöttek elő elsőnek, amikor meglátogattuk a szentesi televízió állomást. Bizonyára olvasóinkat is érdekli, hogy működik ez az adó, hiszen megyénk tv-nézői legnagyobbrészt innen veszik a műsort.

Pontosan nyolc esztendeje - 1959. karácsonyán - bocsátott ki először adóhullámot az állomás, de az még csak afféle ünnepi bemutatkozás volt. A rendszeres közvetítés 1960. február 20.-án indult meg és tart azóta is. Napi 8-10-12 órát dolgozik ez a rendkívül bonyolult gépkonstrukció. Havonta 270-280 órát van üzemben, ennyi időn keresztül lövi útjára a képet továbbító hullámot a 200 méteres torony tetejére szerelt 18 méteres antenna.

Bizonyára nem mindenki tudja, miért van szükség hazánkban több televíziós adóállomásra? Nos, a tv-műsor - továbbítása az adókig, ellentétben a rádióval - mikrohullámokkal történik. A budapesti Mikrohullámú Központból kibocsátott - a képet és hangot továbbító - mikrohullámot az egymástól 50-60 km-re felállított parabola-antennákkal felszerelt állomások - mikroláncnak nevezik - továbbítják a szentesi adóhoz is. A 218 méter magas antennatorony oldalára szerelt parabolatükör felfogja a hullámot, majd az adó átalakítja - a tv adó már ultrarövid hullámon sugároz - felerősíti és kisugározza. Röviden ennyi az egész.

A valóságban azonban sokkal bonyolultabb.

Rendkívül precíz, lelkiismeretes és önfeláldozó munkát követel meg a húsztagú műszaki kollektívától a 24 órás szolgálat. Éjjel sincs pihenés, ilyenkor van a karbantartás ideje. Mert az "állásidőt" a minimumra kell csökkenteni.

- Mikor volt utoljára hoszszabb üzemzavaruk?

- Három éve, a berendezésben nagyfeszültségű átívelés történt, az arannyal árban egyenlő értékű és csak külföldről beszerezhető teflon szigetelők égtek el. Tíz óráig tartott a hiba kijavítása. Egyébként a hibákat általában percek alatt elhárítjuk.

Az állomás energiaellátását 22 ezer volt feszültségű távvezeték biztosítja. Havonta 25 ezer kW/órát fogyasztanak.

Az adóterem asztalán vörös vándorzászló.

Immár ötödik esztendeje "Szocialista adóállomás" vagyunk - tájékoztat a vezető. - Az ország valamennyi rádió- és tv-adóállomása részt vehet a versenyben, ha megfelelő szintet teljesített. Mi ötször egymás után kaptuk már meg a zászlót.

Szöveg: Balogh József Kép: Pásztor Zoltán