A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Békés Megyi Népújság - bmn_1986_01_23_169p.txt
Tanácskozás a távközlés fejlesztéséről
A Hazafias Népfront Közlekedési és Távközlési Albizottsága tegnap az új Krisztina központ épületében a távközlés 1986-90. évi fejlesztési céljairól tanácskozott. A posta vezető szakemberei elmondták, hogy jelenleg telefonellátottság szempontjából Európa országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el Magyarország: 100 lakosra 14 telefon jut, bár az ország fejlettségi szintjének jelenleg a 22-es telefonsűrűség felelne meg.
- A posta 22 év alatt kapcsolt be annyi főállomást, amennyi nyilvántartott várakozó van. Különösen rossz a telefonok megoszlása: a mintegy másfél millió beszélőhelynek csaknem a fele a fővárosban van, s nyolcmillió vidéki lakosra jut a másik fele. Sok gondot okoz az is, hogy igen magas - 50 százalékos - a mellékállomások aránya, ez az arány az európai átlagban mindössze 30 százalék. Fokozza a nehézségeket, hogy a központoknak csaknem egyharmada elavult, korszerűtlen, s a kábelhálózat 20 százaléka elöregedett, alkalmatlan a nagy forgalom lebonyolítására. Jellemző még a krónikus lakástelefon-hiány, az országban átlagosan csak minden nyolcadik lakásra jut egy telefon.
- Évente több mint 12 millió táviratot adnak fel Magyarországon, s ezzel a világrangsor elején állunk, de a táviratfelvétel és -feldolgozás gépesítése nem megfelelő. A telexhálózat viszont teljesen automatikus, több mint 160 országot lehet közvetlenül elérni. A telex-előfizetők száma 10 700, a várakozók száma pedig meghaladja az ezret. A telexellátottság az európai átlag felére tehető. Az utóbbi években már jelentősen korszerűsödtek az adatátvitel lehetőségei hazánkban.
- A tanácskozáson megállapították: a vázolt gondok oka elsősorban abban keresendő, hogy hosszú időn át a távközlés fejlesztésére a népgazdaság beruházásainak mindössze 1-1,5 százalékát fordították, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok szerint tartósan legalább 2-4 százalékot kell erre a célra fordítani, hogy a távközlés elmaradása ne váljon a többi népgazdasági ágazat fejlődésének gátjává. A számítások szerint igen jelentős károk keletkeznek a távközlési szolgáltatások elmaradottsága miatt, ez népgazdasági szinten évente mintegy 11-12 milliárd forintra tehető, ami jóval meghaladja a távközlés fejlesztésére fordítható éves beruházási kereteket.
- A VII. ötéves tervi távközlési fejlesztésekre több változat is készült. A merészebb, s egyben az Állami Tervbizottság által jóváhagyott fejlesztési elképzelések szerint összesen 405 ezer főállomást létesítenek; ebből mintegy 150 ezret az elavult központok pótlására fordítanak, s csak a fennmaradó rész szolgál kapacitásbővítésként. A tervek szerint 735 helységben automatizálják a telefonközpontokat, így megmarad a lehetőség arra, hogy 1995-ig teljesen befejeződjék az automatizálás. Mindezek ellenére még ilyen arányú fejlesztések mellett is tovább nőnek a kielégítetlen igények, a számítások szerint a várakozók száma a tervidőszak végére meghaladja a félmilliót.
- A VII. ötéves tervidőszakban folytatódik az elavult távíróközpontok felváltása korszerű elektronikus rendszerekkel, és sor kerül a legfontosabb telex- és adatállomási igények kielégítésére. Ez utóbbi fejlesztése különösen azért indokolt, mert az elektronizálás szélesebb körű elterjesztéséhez a számítástechnika hatékony alkalmazásához szükséges adatátviteli igények csak ott lesznek kielégítőek, ahol ehhez rendelkezésre áll a postai távközlési alaphálózat. Új szolgáltatásokat is bevezetnek, illetve meglevőt kiterjesztenek, így például a gyorstelexet és a távmásolást.
- A fejlesztői tervek megvalósításához körülbelül 40 milliárd forintra van szükség. Ez az összeg több forrásból tevődik össze, mindenekelőtt a postai fejlesztési pénzeszközökből és a költségvetési támogatásból.
A cikk eredeti linkje...... 1.
