Petőfi Népe - pn_1986_12_24_184p.txt
Köszönet a telefonszerelőknek
December 18-a, délelőtt 10 óra harminc. Csöng a szerkesztőségi telefon. Novák Lajos, Tiszaalpár tanácselnöke elmondja, hogy a katolikus Pax szeretetszolgálat istvánújfalui otthonában pár perc óta "él" az ide kiépített vonal és a 44-063-as szám. A megyei távközlési üzem kiskunfélegyházi részlegének dolgozói a tulajdonképpeni feladatuk ellátása mellett vállalták, hogy ezt az egyház által fizetett, soron kívüli munkát karácsonyi ajándékként elvégzik, az otthon idős lakónak megörvendeztetésére. Azt hiszem, ezért elismerés illeti őket - jegyzi meg a tanácselnök.
- Egyetértek.
- Adom a részleg vezetőjét, Szentesi Sándort.
- Rendben.
- Három kilométeres szakaszon föl kellett újítani az oszlopsort, s ehhez még hozzá kellett toldani egy két kilométeres új oszlopsort, idáig a pusztában álló egykori zárdáig. Ez a tompai építőrészleg feladata lett volna, de csak így készülhetett el, hogy mi vállaltuk a két város- és tíz községbeli hibaelhárítás és egyebek mellett. Hogy most, két héttel a kezdés után innen beszélhetünk, abban szerepe volt a szegedi Démász- igazgatóságnak is, amely az alpári tanács kérésére egy ásógépet küldött segítségül. A munkatársaim közül Fazekas György, Fricska Mihály, Jaksa József, Móczár Sándor, Mohos Tamás, Suba János és Szeri László dolgozott itt, Danis István művezető irányításával, jól és -lelkesen.
- Hasonló szép munkákat, és boldog ünnepeket kívánok a brigádnak. Szeretnék beszélni az otthon vezetőjével is.
- Győri Lászlóné vagyok, az otthon vezetője.
- Örülnek a telefonnak?
- Nagyon boldogok vagyunk. Az otthon öt kilométerre van a községtől, huszonhat nagyonidős, beteg ember lakik itt. Eddig ha gyors orvosi beavatkozásra volt szükség, be kellett menni a faluba, hogy segítséget hívhassunk. Most már erre elég lesz egy perc. Hálásan köszönjük a telefonszerelőknek, a tanácsnak, mindenkinek, aki tett értünk valamit.
A. T S.