Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1986_10_25_1p.txt

Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka

Elfogadták a családjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot

Tóth Illés beszámolt a posta munkájáról

(Részlet a cikkből...)

Tóth Illés számolt be a posta munkájáról

.....

- Ezután - a napirendnek megfelelően - az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. - Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáteremtése, a posta működésének megindítása - mondotta. - Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látja el.

- Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált.

- Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei, és a jövő technikájának egyes elemei.

- Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt.

- Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése.

- Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja.

- Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján - a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére - munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10-15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefonellátottság és a működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak.

- Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközlés politikájában - kiemelkedő jelentőségének megfelelően - központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének.

- A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével.

- Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden külső" 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá.

- A közös munka eddigi eredményeiért köszönetet mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg - mondotta az államtitkár. Bejelentette:

- Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400-420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260-280 ezer új telefonállomás létesül.

- A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésfejlesztés forrásainak mintegy 20 százalékát érhetik el. Törlesztési kötelezettségei a következő 10-15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII-IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek - a visszafizetési kötelezettség miatt -, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás Jövedelemtermelő képességét.

- A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta:

- Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével. Jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetésfenntartás postán belüli feliéielei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudj a megteremteni. Ennek megoldására várhatóan összkormányzati összefogásra lesz szükség.

- Szeretnék szólni távközlés-fejlesztési programunk területi tervezéséről, és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszeréről. A telefonhálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel.

- így került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést.

- Így fordulhat elő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefon-állomásokat létesíteni.

- A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül - bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal - a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt.

- A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munkaprogramja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10-15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is.

- Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni.

- A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetet. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért - mondotta végezetül.