Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1986_10_25_183p.txt

Az Országgyűlés módosította a családjogi törvényt-

A posta fejlesztését sürgették a képviselők

Véget ért az őszi ülésszak

Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka.

Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést.

Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, - s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették - ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek.

(Részlet a cikből...)

TÓTH ILLÉS ÁLLAMTITKÁR BESZÁMOLÓJA

Megszüntetjük a távközlési hálózat elmaradását

Ezután - a napirendnek megfelelően - az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. - Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáteremtése, a posta működésének megindítása - mondotta. - Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon láttádéi.

- Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált.

- Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolglátatásokról szólt.

- Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk; 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött.

Tovább épül a feldolgozórendszer

- A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levél- irányító automata üzembehelye- zését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozóhálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és televízió műsorait európai színvonalon továbbítja.

- Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján - a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére - munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10-15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon- ellátottság és a -működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Fosta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak.

- Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezént a kormány hírközléspolitikájában - kiemelkedő jelentőségének megfelelően - központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének.

- A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével.

- Milyen feltételek szükségesek a távközlés- fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez.

- A kormányzati szerveik meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves. tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben minden "külső" 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá.

Köszönet a kötvényekért

- A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a tanácsoknak, a vállalatoknak és kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 ezerrel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg - mondotta az államtitkár.

Bejelentette:

- Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek és így 1990-ig 400-420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260-280 ezer új telefonállomás létesül.

-A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésfejlesztés forrásainak mintegy 30 százalékát érhetik eb Törlesztési kötelezettségei a következő 10-15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a VIII-IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek - a visszafizetési kötelezettség miatt -, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni és növelni a szolgáltatás jövedelem- termelő képességét.

A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta:

- Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező- fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetés-fenntartás postán belüli feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. Ennek megoldására várhatóan összkormánvzati összefogásra lesz szükség.

-Szeretnék szólni távközlésfejlesztési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszerérői. A telefonhálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel.

Így került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban, vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épültsége műszakilag lehetővé teszi a fejlesztést. Így fordulhat élő, hogy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefonállomásokat létesíteni.

Egyelőre: hiánygazdálkodás

- A távbeszélő-elosztásban még jó néhány éven keresztül - bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős differenciáltsággal - a hiánygazdálkodás .kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt.

- A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munka- programja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10-15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is.

- Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni.

- A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány rosszul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért - mondotta végezetül. Magas színvonalú szolgáltatásokra alkalmasak. A fejlesztés feladata már túlnő a posta keretein, s jelentős terheket ró a településekre. Mint ismeretes, új pályázati rendszert vezettek be, amely szerint a fejlesztés felgyorsítása érdekében a tanácsoknak legalább 40 százalékos részt kell vállalniuk a postai beruházásokból. Sajnos, a Magyar Posta a VII. ötéves tervben nem tette hozzá ehhez az összeghez a 60 százalékos saját részét.

- Végezetül megkérdezte a Magyar Posta elnökét: a gazdaságilag elmaradott területek - a Minisztertanács által is megtárgyalt - fejlesztési programját a posta milyen területeken és hogyan támogatja, s ez mennyiben járul hozzá a Szabolcs-Szatmár megye fejlesztését elősegítő feltételek megteremtéséhez.

- BÖLCSEY GYÖRGY (Budapest, 63. vik.), a XXI. kerületi tanács elnöke rámutatott, hogy a posta dolgozói fontos szerepet töltenek be a közhangulat, a közérzet alakulásában, s ezt leginkább akkor érzékelik az emberek, ha esetleg valami fogyatékosság jelentkezik: későn érkezik a távirat, nem kézbesítik az előfizetett újságokat, minduntalan foglaltat jelez a telefon. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a Magyar Posta munkájának az ilyen rendellenességek csak egy töredékét jelentik, sokkal inkább a tisztességgel elvégzett szolgáltató tevékenység a jellemző.

- KESZTHELYI ZOLTÁN (Borsod m. 1. vk.), a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének dízellakatosa felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságilag elmaradott településeken az egyébként is szűkös fejlesztési forrásokat elsősorban a mindennapi gondok enyhítésére használják fel, így például út, járda, üzletek, elektromos hálózat kiépítésére. Arra már nemigen futja, hogy az olykor életmentő telefon fejlesztéséhez, hozzájáruljanak. Szükség lenne arra, hogy a posta nagyobb anyagi támogatást kapjon a fejlesztéshez.

- KATONA SÁNDOR (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leány- vállalatának igazgatója több képviselőtársával összhangban szorgalmazta: a VII. ötéves tervben a népgazdaság fejlesztéseivel összhangban kapjon a posta kiemelt beruházási lehetőséget. Javasolta: a vidéki gócpontok kialakításának és fejlesztése ütemének meghatározásakor vegyék figyelembe az adott térségnek a népgazdaságban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait.

- SZATMÁRI LAJOS (Veszprém m., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai bányaüzemének főaknásza a telefonhálózat-fejlesztés egyik hasznos kezdeményezésének mondotta a lakossági kötvény kibocsátását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új telefonok elosztásánál feltétlenül szükséges, hogy a tervezettnél több készüléket szereljenek fel más, például szociális indokok alapján.

- SÁNDOR GÁBOR (Nógrád m.5.. vk.), az Üvegipari Művek pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője utalt arra, hogy a posta vezetői jól látják a távközlés gondjait, s helyes, hogy igénybe veszik a fejlesztéshez a helyi erőforrásokat. A pályázati rendszerben lehetőség nyílik arra is, hogy a hozzájárulások körét a pénzbeni támogatáson túl más formákra is kiterjeszthessék. Így a tanácsok területek, illetve épületek átadásával, földmunkával járulhatnak hozzá az új létesítmények kialakításához.

- PÁLÉI DÉNES (Zala m. 3. vk.). a Növénytermesztési és Minősítő Intézet fajtakísérletig állomásának vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy a posta munkája a lakosság körében több megértésre és támogatásra találjon. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a közvélemény időbeni és őszinte tájékoztatása.

- NOVÁK ISTVÁN (Vas m., 2. vk.), az ÉLGÉP szombathelyi, 4- es számú gyárának technológusa is részletesen szólt a telefonhelyzetről. Mint mondotta, a szombathelyi gócközpont és Szombathely góckörzet elkészültével megoldják a megye középső részének - Kőszeg és Vasvár vonalának - automatizálását. A megye 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a fejlesztéshez, a posta pedig ugyanennyi értékű lakossági kötvényt bocsát ki.

- ZSIGMOND ATTILA (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója képviselői beszédekből vett szemelvényekkel mutatta be, milyen szerepe volt a parlamentnek 1920 óta a távbeszélő- fejlesztés, -fenntartás kérdésében. A maiakhoz esetenként szinte kísértetiesen hasonló megfogalmazásokat, több évtizede elhangzott felszólalásokat idézve megállapította: az Országgyűlés viszonylag keveset foglalkozott e témával, és az átfogó fejlesztés kérdése előbb fel sem merült, de később sem kapott elegendő hangsúlyt. Ez a tény és a kialakult helyzet rendkívüli felelősséget ró a jelen Országgyűlésre - hangoztatta. - Javasolta: váljék kiemelt kormányprogrammá a távbeszélő- fejlesztés feladata, s ne tárcaprogramként kezeljék, s az Országgyűlés kísérje figyelemmel illetékes- bizottságai révén, hogy a posta miként használja fel megnövékedett anyagi eszközeit.

- PLECSKÖ FERENC (Somogy m., 12. vk.), a Kemikál Építő- anyagipari Vállalat barcsi gyárának üzemvezetője szerint az 1964-es postatörvény megérett a felülvizsgálatra, egyes rendelkezéseit célszerű lenne az élethez igazítani. Sokan panaszolják, hogy a posta tevékenységében gyakran a hatósági jogkör érvényesül. Az erőteljesebb fejlődés zálogait így foglalta össze: új posta- törvény elkészítése, a hitelfelvételi lehetőségek maximális kihasználása, a postát érintő gazdasági szabályozórendszer módosítása az alapvető népgazdasági érdekekkel összhangban és a posta fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata.

Legyen önálló kormányprogram

- Ezután Sarlós István bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek.

A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért.

- Visszatért azokra a képviselői észrevételekre - egyetértőleg -, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazdaságban. Reagált arra is, hogy az úgynevezett kötvényes területeken kevés a "keret" szociális szempontból feltétlenül indokolt telefon juttatásra; a tapasztalatok alapján - mondta - semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egy-két százalékkal.

- A postás dolgozók munkakörülményeivel és bérlésével kapcsolatos képviselői vélemények kapcsán említette meg Tóth Illés: a SZOT egyetértésével olyan döntés született, hogy a munkával mérhetően túlterhelt távbeszélő-kezelőknél át lehet térni a 36 órás munkahétre. Hogy a posta által kezelt takarékbetéteket esetleg fel lehetne-e használni a telefonfejlesztésre - miként az egyik képviselő felvetette -, az államtitkár kategorikusan válaszolt: nem lehet felhasználni. A posta az ilyen pénzügyleteket az OTP megbízásából mintegy szolgáltatásként végzi. Egyetértését fejezte ki azokkal a képviselői indítványokkal, hogy a telefonfejlesztés legyen önálló kormányprogram. Hozzátette: ez egybeesik a kormányzat szándékával.

- Helyesléssel szólt arról, hogy az ország elmaradt területeinek fejlesztésébe a postai lehetőségek, szolgáltatások javítását is bele kell érteni. Ehhez azonban a műszaki feltételeket is meg kell teremteni.

Megismételte: a postai fejlesztéseknek az Országgyűlésen ismertetett terveit minimális programnak tekintik.

- Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát - három ellenszavazat és három tartózkodás mellett - tudomásul vette.