A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1970_03_08_5p.txt
Rádió, tévé, telefon
Az ország vérkeringésében fontos szerepet betöltő távközlés a háború után úgyszólván a semmiből teremtődött újjá. Hamar elérte a "békebeli" szintet, majd korszerűsödött, szolgáltatásai bővültek, színvonaluk is növekedett.
A rádiókészülék-tulajdonosok száma 1937-ben 384 000 volt, 1970 elején 2 502 000 előfizetőt számolt a posta. Időközben - 1950 és 1968 között - vezetékesrádió-hálózat is működött, ezt azonban a villamosítás, a növekvő életsznívonal, s a tranzisztoros rádiók elterjedése feleslegessé tette. A hároméves tervben újjáépült lakihegyi rádió adóállomást nagyszabású rekonstrukció során kor. szerűsítették, a régi 137 kw-os adót két, egyenként 150 kw-os berendezéssel cserélték fel, s ezzel országszerte javították a Kossuth Rádió vételi lehetőségét.
A budapesti, Szabadsághegyi televízió nagyadó 1958-ban kezdte működését. A második ötéves tervben kiépült az országos gerinchálózat, amely lehetővé tette, hogy az ország területének 76 százalékába eljusson a televízió műsora. 1968-ban megkezdték a színes televíziózás műszaki kísérleteit.
A rendszeres televízióadás első évében 16 000 előfizető volt, 1960-ban 104 000. 1964-ben félmillió, 1966-ban már több mint egymillió. Az év eleji adatok szerint jelenleg 1 596 000 televízió-előfizetőt tartanak nyilván hazánkban.
A háborúban elpusztult budapesti telefonközpontok állomásai közül óriási erőfeszítések árán 54 900-at, az előfizető-állomások közül 14 ezer 800-at már 1945-ben üzembe helyeztek. A felszabadulás előtt csak Budapesten, Debrecenben. Pécsett és Szegeden volt automata telefonközpont, 1967-től már valamennyi megyeszékhelyen és a többi nagyvárosban is gépek kapcsolják a hívásokat. 1937 óta a telefonközpontok kapacitása megsokszorozódott, az előfizetői telefonok száma több mint hatszorosára emelkedett.
A cikk eredeti linkje...... 1.
