Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1970_08_12_3p.txt

Országos postás tapasztalatcsere Szegeden

A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozata idén Szegeden rendezte meg a negyedik országos postás tapasztalatcserét. A kétnapos találkozó tegnap, kedden nyílt meg a tudományegyetem Ady téri épületében! Fodor Istvánnak, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjének bevezetöjevel. A megnyitó előadást Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója, az egyesület postai és távközlési tagozatának elnöke tartotta. Az előadás a posta tizenöt éves távlati fejlesztési tervét, s ezen belül a negyedik ötéves terv célkitűzéseit körvonalazza. Ott volt a megnyitón Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A tapasztalatcserén a magyar postásokon kívül részt vesznek a lengyel, az NDK-beli, a jugoszláv és az osztrák posta képviselői. A program: a délelőtti együttes ülés után délután a postaforgalmi, a távközlési és a műsorszóro szakosztály tartott szekcióülést; ma délelőtt a közgazdasági, valamint az építési szakosztály szekcióülése következik, majd délután plenáris üléssel zárul a tapasztalatcsere.

A posta jövője a gépesítés, automatizálás

Interjú Horn Dezsővel

A tapasztalatcsere szünetében munkatársunk interjút kért Horn Dezsőtől, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesétől, a posta vezérigazgatójától több időszerű postai problémaval kapcsolatban.

- Ismeretes, hogy a posta is mind nagyobb munkaerő-hiánnyal küzd. Itt Szegeden és a szegedi járásban szintén mind nehezebb a kézbesítést megoldani. Mit lehet ez ellen tenni, hogyan lesz képes a posta egyre nagyobb feladatait ellátni?

- Ezeken a gondokon rövid időn belül nem tudunk túljutni. Terveink szerint az úgynevezett klasszikus postai ágazatok szervezetét, kezelési rendjét a következő években szinte teljesen új alapokra helyezzük. Ennek módja a felvétel, a feldolgozás, a szállítás erőteljes gépesítése, s ahol lehetséges, automatizálása lesz. A kézbesités azonban természetszerűleg nem gépesíthető. Úgy tűnik, e tekintetben más járható út nincs, csak az, amit már Budapesten és a nagyobb vidéki városokban elkezdtünk: a kézbesítő postai szekrények kihelyezése. A nálunk fejlettebb országokban sem tudják már megoldani a postai küldemények lakásra kézbesítését, a kézbesítő szekrényeket nemcsak a városi lakóházakban helyezik el, hanem faluhelyen is, az utak, bekötő utak mentén.

- Sok bosszúságot okoz a lakosságnak a telefonhálózat elmaradottsága is. Alig van a városban nyilvános távbeszélő-állomás, olyan több ezres lakónegyedben, mint Tarján, csak most kezdték meg az alállomás szerelését. Ebben a témaban várható-e lényeges javulás?

- A távközlés fejlődése a technikai fejlődés függvénye, s ilyen szempontból a posta a következő öt évben számottevően előre lép; várhatóan mintegy 220 ezer új telefonállomás bekapcsolását tesszük lehetővé a negyedik ötéves tervben. Ebben a számban már benne van az új, Crosbar-rendszerű, 12 ezer állomás kapcsolására képes szegedi központ is. A 15 éves távlati fejlesztési terv még ennél is sokkal többet igér. De mit lehet addig is tenni, hogy a gondok enyhüljenek? Az egyik megoldás, minél több iker állomás létrehozása, ha a központ technikai berendezései ezt megengedik. Tudom, ettől sokan idegenkednek, pedig ez külföldön is jól bevált megoldás. A másik: a posta üzletszabályzata lehetővé teszi, hogy feltétlenül szükséges esetben egy-egy olyan előfizetőtől, akinek nem "életkérdés" a telefon, megvonjuk, s oda adjuk, ahol mindenképpen, akár népgazdasági, akár más szempontból elengedhetetlenül szükséges. Budapesten ezzel a módszerrel gyakran élünk, még ha nem is szívesen. Itt, Szegeden is meg lehet tenni, amíg a gondok ilyen súlyosak. Ami pedig a nyilvános állomásokat illeti: a magyar iparral folytatott tárgyalások és a külföldi piackutatás eredményeképpen a következő ötéves tervben az eddiginél lényegesen több nyilvános telefon felállítására nyílik lehetőség.

- A gondok, bajok ellenére a közönség szereti a postásokat, megbecsüli munkájukat. Várható-e további javulás munkakörülményeikben?

- A posta munkája a "kirakatban" van, könnyű észrevenni az előforduló hibákat. A népi ellenőrzés most vizsgálja a posta hagyományos szolgáltatásainak helyzetét. Mi ennek örülünk, s úgy érezzük, segítséget kapunk ezáltal is. A postások túlnyomó többsége ugyanis helytáll a munkában, a népi ellenőrzési vizsgálat sem fog mást megállapítani. De minden bizonnyal megerősít bennünket abban a törekvésünkben, hogy a viszonylagos technikai elmaradottságot mielőbb fel kell számolni. S ez természetesen összefügg a munkakörülmé nyekkel is. Ilyen például az ötnapos munkahét vagy a munkaszüneti nap kérdése. Amíg például nem valósul meg az országban az automata kapcsolású helyközi távbeszélő-rendszer, a legkisebb faluban is mindennap kénytelen szolgálatot tartani a posta, hiszen manapság már elképzelhetetlen, hogy ne legyen kapcsolat a lakott helységek között. A gépesítés, az automatizálás olyan munkakörülményeket teremt majd, melyek között mind érdemesebb és jobb lesz postásnak lenni.

Fehér Kálmán