A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1992_01_08_5p.txt
A konkurencia csak használ az ügynek!
Vojnár Lászlóval beszélget Pálfy Katalin
A Magyar Távközlési Vállalat szegedi igazgatóságán kétezer ember munkakönyvét őrzik. A három megyés igazgatóság teljes területén 100 lakosra 8,27 főállomású telefon jut, Csongrád megyében 9,8, Szegeden 14,8. A 249 dél-alföldi településen élő, mintegy másfél millió ember átkozza vagy áldj a Bell mestert, attól függően, hogy a várakozók 74 ezres listáján szerepel-e a neve, vagy szerencsés előfizetőnek mondhatja magát. A távbeszélő-hálózat meglehetősen vegyes: a "tekerőstől" az automatáig, a légvezetéktői a koaxkábelig széles a skála. Éppen csak túl az évkezdésen, az idei esélyekről, fejlesztésekről, a cég stratégiájáról kérdeztük a szegedi igazgatót, Vojnár Lászlót.
- A sokféleség magával hozza a terület egyenetlen ellátását. Az igazgatósághoz tartozó települések közül 53 községben van kizárólag nappali szolgálatot ellátó, úgynevezett LB-központ. További 72 település - ez 29 százalék - éjjel-nappali, de még manuális központú. A települések 50 százaléka automatizált. Még egy jellemző adat: a központok 80 százalékban telítettek, és ez nem csak a kapacitásban, hanem forgalmi torlódásban is megmutatkozik. Valamivel kedvezőbb a távírás helyzete. Az öt távíró - központ összkapacitása 2790, ez 76 százalékos telítettséget jelent, és a további igény nem jelentős. Mindezek előre bocsátása után az idei programról: Szegeden létesül a dél-alföldi, úgynevezett szekunderkörzet központja. Ide csatlakoznak majd a primer központok: Baja, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskörös és Szentes, Szegeden, ahol az olvasók bizonyára tudják, hogy legtöbben várakoznak telefonra. 30 ezer előfizetői kapacitású helyi központ létesül. (Ez az igények további emelkedésével akár 60 ezresre bővíthető.) A Rókusi körúti, nagy sajtóvisszhangot kiváltott távközlési központ berendezéseit a Siemens cég szállítja és telepíti, üzembe helyezésükre az év végéig számíthatunk. (Kecskemét és Békéscsaba új központjait ugyancsak a Siemens telepíti.)
- Azt jelenti-e ez, hogy kínálati pozícióba kerülnek?
- Óriási áttörés lesz, azt remélem, nem csak mennyiségi, hanem minőségi szolgáltatásban is. 1992 egyébként a cégnek nem csak technikai fejlesztéseket hoz, hanem átalakulást is: részvénytársaság lesz a Matáv.
- Külföldi tőkével?
- Egyelőre csak annyit mondhatok, nagy az érdeklődés, angolok, amerikaiak, osztrákok állnak, szinte ugrásra készen. S ha meggondoljuk, hogy saját pénzeszközeinkből 100-120 milliárdos fejlesztésre futja, de 500-600 milliárdra lenne szükség, elképzelheti, mennyire várjuk már a működő tőke belépését. Nem mindegy, hogy a fejlesztéseket hitelből finanszírozzuk-e...
- Úgy hírlik, nagyon várják már a távközlési törvényt. Ha ezt állítólag az I. negyedévben elfogadja a Parlament, több szereplő jelenik meg a távközlési piacon. Nem félti a céget a konkurenciától?
- Én úgy gondolom, minden ügynek, így a hazai távközlés ügyének is csak jót tesz a megméretés. Nem kell a konkurenciától félni. Más kérdés, persze, hogy át kell alakítanunk majd a viselkedésünket is. Az ma még nem eldöntött, hogy a Magyar Távközlési Vállalatot egészében, egységként kezelve, vagy pedig szervezeti egységenként, igazgatóságonként privatizálják. Az előbbinek vagyok a híve, az esélyegyenlőség úgy biztosítható. Nem tudni még, hogy ebben az ügyben milyen kormányzati döntés születik, mindenesetre nagyon várjuk.
- Hallani mostanában az úgynevezett faluprogramról.
- E faluprogram részeként minden településen távhívásra alkalmas nyilvános állomásokat helyezünk üzembe. Mivel erre necsak az LB-központtal „megáldott" helyeken van lehetőség, hanem bármely kézi kezelésű központ esetében is, így ez a munka a nyilvános állomások programjába illik. Eddig a lakosság nagy megelégedésére 57 településen 69, távhívásra alkalmas nyilvános állomást telepítettünk. 1993. végéig pedig az összes, akkor még manuális kezelésű település kap ilyen készüléket.
- A távközlési vállalat érezhetően nagy súlyt fektet közönségkapcsolatainak bővítésére.
- Tavaly az országban elsőként visszahívhatóvá tettük a közterületi nyilvános állomásokat, ezzel párhuzamosan programot dolgozunk ki működőképességük ellenőrzésére, a fülkék állapotának javítására. Megkezdtük a kihelyezett tájékoztató táblák korszerűsítését, s fokozatosan megteremtjük az éjszakai megvilágítás feltételeit. A Télkor típusú készülékektől és az idén az igazgatóság területén is megjelenő értékkártyás telefonoktól káraink csökkenését reméljük. Ugyancsak közönségkapcsolatainkat szolgálják a Halló szaküzletek, amelyekben tizenkétféle alközpontból, vagy harmincféle telefonkészülékből és 5-6 telefaxból lehet választani. Az üzletekben szaktanácsokat is adunk. Úgy tervezzük, hogy 1993. végére olyan színvonalas üzleti tevékenységet érhetünk el, amelyik még versenyhelyzetben is eredményességet biztosít számunkra. A meglévő szegedi, békéscsabai, kecskeméti, bajai és szentesi irodánkon kívül a jövő év végéig Makón, Kiskőrösön, Szarvason és Orosházán tervezünk irodanyitást. Ezekben az irodákban számítógép segíti majd a gyors információ-szolgáltatást és az ügyintézést. Ügyeleti szolgálatunk kapacitását használjuk ki azzal, hogy Securifon néven biztonságtechnikai szolgálatot, lényegében új üzletágat szerveztünk. Többszintű, több védettségi fokozatú szolgáltatást nyújtunk, nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. A legkorszerűbb az Intranet-rendszer, amely számítógépes adatfeldolgozással figyeli a vagyonvédelmi információkat.
- A szegedi távközlési igazgatóság hároméves fejlesztési programjának második évét kezdi. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkozna, hogyan jellemezné ezt a most elkezdett esztendőt?
- Biztos vagyok benne, hogy kritikus év lesz, de ha minden a számításaink szerint alakul, a hazai távközlés eléri azt a színvonalat, amely miatt már nem kell szégyenkeznünk.
Gyorsabb lehet a start
A Magyar Távközlés, a Matáv lapja decemberi számában interjút közölt Horváth Pál vezérigazgatóval. Ebből idézzük a hároméves programot jellemző részt: - - "Az egész három év megalapozó fejlesztés. Olyan beruházások történnek, melyek az ezredfordulóig, vagy még tovább szolgálják a magyar távközlést. A 2300-2400 km fényvezető kábel, melyet a gerinchálózatba lefektetünk, olyan átviteli kapacitást jelent, melyet csak a hosszú évek során fogunk fokozatosan fölhasználni. Kiépülnek a nagy tranzitközpontok, melyek az egyes megyék területén akármikor létesülő helyi és regionális telefontársaságok központjainak a felcsatlakoztatását is lehetővé teszik. így, ha valahol szándék és lehetőség találkozik, a pénz és képesség együttesével telefont lehet csinálni, nem lesz akadály, hogy a vállalat esetleg nem tud a távhívóhálózatba bekölni. Az infrastruktúra '93 végére fog teljesen kiépülni, oly mértékben, hogy a forgalmat el tudjuk vinni bárhonnan bárhová, így ekkortól kezdődhet majd az igazi nagy felfutás az előfizetői számban. Ahogy most látom a fejlődést, az ágprogram valóban beindul, talán annál gyorsabb startot is vehet, mint egy évvel ezelőtt elképzeltük. Már megvannak azok a partnerek, akikkel ígéretes előkészületeket folytatunk, és ezek 1993-ban már jelentős előfizetői számot tudnak produkálni. Igy a 400 ezer új bekapcsolás vállalati saját erőből, melyet programunkban terveztünk, úgy tűnik, valóban kiegészülhet közel 350 ezernyivel, az ágprogram keretében. Úgy hiszem, a 750 ezres gyarapodás csupán a program után várható nagy felfutáshoz képest kis ugrás, a program előtti állapotokhoz képest azonban igen jelentős előrelépés."
Képünkön az épülő szegedi TPV-központ makettje
A cikk eredeti linkje...... 1.
