A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1992_04_16_7p.txt
A postatorony viszi a prímet
A termelőágak teljesítményének visszaesése - tavaly a gazdaság összteljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) ismét jelentősen, ezúttal 7-9 százalékkal csökkent - a tulajdonviszonyok átmenetisége, rendezetlensége kedvezőtlenül hatott a fejlesztésekre. 1991-ben a Csongrád megyei gazdálkodók és költségvetési szervek beruházásai - az országost jóval meghaladóan - visszaestek. A fejlesztésre felhasznált 5 milliárd forint folyó áron sem éri el az előző évi szintet, a volumencsökkenés - a beruházási árszínvonal rohamos növekedése következtében - 30 százalék körüli. Az anyagi ágak fejlesztésére elköltött 4,1 milliárd forintnak több mint a felét az iparban használták fel. A ráfordításokból a villamosenergia-ipar részaránya jelentősen megnőtt, az itt beruházott összeg csaknem annyi, mint a megye hagyományos ipari ágazatában, az élelmiszeriparban. Számottevően, változatlan áron mintegy felére csökkent a másik alapvető termelőág, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházására fordított összeg. Ebben egyaránt szerepet játszott az állami támogatások visszaszorítása, a veszteségek felhalmozódása, az ágazat körüli bizonytalanság. A befektetett 600 millió legnagyobb részét öntözőtelepek kialakítására, öntözőgépek vásárlására költötték.
Az egy évvel korábbihoz képest egynegyedével csökkent az üzembe helyezések értéke is. A befejezett beruházások között 9 olyan jelentősebb található, melynek költségelőirányzata meghaladta az 50 milliót: pl. Algyőn újabb, kőolaj- és földgáztermelést szolgáló létesítményeket adtak át, elkészült a szegedi malom, befejeződött a távbeszélő-hálózat fejlesztésének egy-egy üteme.
Az év utolsó negyedévében erősödött a beruházási hajlandóság, s ennek következtében megkétszereződött a tavaly megkezdett jelentősebb beruházások száma, költségelőirányzatuk pedig - főként a 3 darab, milliárdos nagyságrendű beruházásnak köszönhetően - megtizenkétszereződött. Közöttük a legjelentősebb a szegedi távbeszélőközpont és -torony építése, mely elkészültekor 60 ezer helyi és 16 ezer tranzitkapacitás fogadására lesz alkalmas.
Pálfalvi Zsoltné,
KSH