A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Esti Hírlap - eh_1960_05_05_27p.txt
Új televíziós adót építenek Budapesten, a Kab-hegyen, Tokajban és Pécsett
Az ötéves tervben 41 ezer új állomással bővül a főváros telefonhálózata
Végleges mikrohullámú lánc több szomszédos országgal
Az Országos Tervhivatalban a hírközlés fejlesztéséről tájékoztatták az Esti Hírlap munkatársát. A második ötéves tervben a hírközlés fejlesztésére körülbelül egy és háromnegyed milliárd forintot fordítanak.
Ezt az összeget elsősorban a távbeszélő, a nemzetközi hírközlési hálózat, a televízió és az ultrarövidhullámú rádióműsoradó hálózat kiépítésére fordítják.
A budapesti távbeszélő hálózatot a felszabadulás után úgyszólván a semmiből kellett újjáépíteni. Budapesten a távbeszélő központok befogadóképessége 1960 végére eléri a 170 ezret. A hatalmas fejlődés ellenére a csaknem kétmilliós város kiszolgálására ez is kevés. A fejlesztés egyik fő akadálya, hogy a központok épülete túlnyomórészt megtelt, a hálózatot általában csak új központok építésével lehet tovább fejleszteni.
A második ötéves tervben a budapesti távbeszélőhálózat mintegy 41 ezer állomással bővül és ennek során megépül a Ferenc-, az Óbuda-, a Zugló- és a Csepel új központ, emelet- , ráépítéssel bővül a Lipót-központ, a régi Teréz- és a Józsefközpont, megkezdik az új lágymányosi központ építését is. A vidéki távbeszélő központok mintegy 130 ezres befogadóképessége a tervidőszakban körülbelül 13 ezerrel nő.
Új automata központot kap Keszthely, Zalaegerszeg és Gyöngyös, bővül a várpalotai, a sztálinvárosi, a pécsi, a debreceni, a nyíregyházi, a győri, a salgótarjáni, a szegedi és több kisebb központ. A hazai ipar a jelenleg használatos Rotaryrendszerű távbeszélő központok helyett megkezdi a korszerűbb Crossbar-központok sorozatgyártását, s az új, illetve bővülő központok egy részét már ezekkel szerelik fel.
A nemzetközi hírközlő hálózat fejlesztése során korszerűsítik a Budapest-Miskolc-Mátészalka, a Budapest-Szeged és a Budapest-Bécs irányába menő távkábeleket, a nagyforgalmú nemzetközi vonalakon bevezetik az automatikus távbeszélő kapcsolást.
A Szovjetunió és Románia felé végleges, Jugoszlávia felé ideiglenes mikrohullámú láncot építenek ki, amelyen televíziós műsor és egyelőre egyszerre 60, később több száz távbeszélgetés továbbítható. Megkezdik a Csehszlovákia és Ausztria felé már működő ideiglenes mikrolánc végleges kiépítését.
Belföldön - főleg az ipartelepek kiszolgálására - több távkábel épül. Megteszik az első lépést a belföldi távolsági beszélgetések automatikus lebonyolítására. Budapest környékén kísérleti hálózat épül, amelyen a hívó állomás postakezelője a hívott postahivatal kezelőjének kikapcsolásával közvetlenül tárcsázza a hívott előfizetőt.
A második ötéves tervben automatizálják a közhasználatú nemzetközi távgépíró hálózatot is.
A dunántúli Kab-hegyen és Tokajban 20 kilowattos, Pécsett és Budapesten 10 kilowattos televíziós adót állítanak üzembe 1961 és 1965 között.
Ezenkívül kisebb televíziós adókat is létesítenek. A televíziós adók épületeiben ultrarövidhullámú rádióadók is megkezdik működésüket, úgyhogy 1965-ig az ország minden részén jól vehető lesz a televíziós és az ultrarövidhullámú rádióműsor.
A tervidőszakban Debrecenben és Nyíregyházán pályaudvari postahivatal épül.
b. i.
A cikk eredeti linkje...... 1.
