A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1921_05_04_12p.txt
Szeged és a Balkán.
SZEGED, május 3.
(Részlet a cikkből...)
A transitkereskedelem lebonyolításához azonban elsősorban jó telefon, táviró, posta, vasút és hajózás szükséges. A roppant ingadozó valutáris viszonyok miatt manapság a kereskedő kötéseit csak ugy teheti meg - sokkal inkább mint békében -, ha áruján a leggyorsabban tovább ad. A XX. században telefonon és táviratban kötik az üzleteket. Rendkívül fontos tehát, hogy telefon és távirószolgálatunk a Balkán felé való relációban különösen jó legyen.
A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara az összes közgazdasági érdekeltek bevonásával ez év januárjában telefonankétet tartott, amelyen kérte a kereskedelmi minisztériumot, hogy a Szegeden pezsdülésnek indult közgazdasági élet lebonyolítására szűknek bizonyult helyi telefonközpontot kibővitse és az interurbán vonalak számát Budapest és Szeged között kettővel szaporitsa.
A minisztérium a kérésnek annyiban eleget is tett, hogy elhatározta a szegedi telefonközpontnak négy munkahellyel való kibővítését (ami az év végén el is fog készülni) és megengedte, hogy addig is, mig az uj kapcsolótáblák elkészülnek, minden föállomáshoz a tulajdonos beleegyezésével mellékállomások kapcsolhatók be. Máskép áll azonban az ügy az inteiurbán vonalakkal, amelyek pedig fontosabbak. Az ankét idején Szegednek 5 interurbán vonala volt Budapesthez, április 20-án azonban a 2052. számú interurbán-vezetéket Félegyháza részére elvették Szegedtől s ez a magyarázata annak, hogy az amúgy is összetorlódott interurbán-beszélgelések ma még nehezebben bonyolíthatók le.
........