A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Postás-közlöny - pk_1877_02_04_2p.txt  06.

Történeti jegyzetek a postaügyről.

A magyarországi postaügy története nem oly terjedelmes, mint a külföldi postaügyé, de annál érdekesebb reánk nézve. Nagyon valószínű, hogy a XIV. századbeli magyar királyoknak, kiknek királyságaik igen terjedelmesek voltak, külföldhöz hasonló postákkal kellett bírni. S z t. L á s z l ó 1093-ban tökéletesen perzsa módra rendezte be a postákat, és csak az udvar és egyházhoz tartozók utazhattak azokkal. Királyi vagyis állami futárok azok voltak, kik szükség esetében lettek kiküldve. Kun László alatt könnyű kocsik voltak használatban, hasonlóan Zsigmond, Mátyás és a következő királyok alatt. A nemzeti elnevezés kocsi -Kócs komárommegyei helységtől eredt. I. Mátyás király a. "kocsi-postán" mindenfelé oly gyorsan utazott, mintha repült volna, s gyakran kevés nap alatt nehány száz mértföldet hagyott maga után. II. Ulászló és II. Lajos király alatt úgynevezett "kocsi-fuvarosok" alkalmaztattak; később pedig a gyors kocsik. Az állandó postákra vonatkozó adataink a XVII. évszázadból származnak, mióta II. Ferdinand Paárt magyar postamesterré nevezte ki. Mária Terézia alatt 1741-ben a postadijmentesség a Magyar-Dalmát-Horvát-Szlavonország ítélőszékei, megyék hatóságok részére engedélyeztetett. A posták számos újabb rendeletek következtében mindig czélszerübbekké tétettek, több postahivatal és állomás állíttatott fel, s pontosság, biztosság, nagyobb gyorsaság idéztetett elő a levelek és staffeták kezelése s az utasok szállításában. II. József császár alatt 1783. év márczius 22-én a postaügy vezetése Magyarország és társrészeiben a kir. helytartótanácsnak rendeltetett alá. Erdélyben a tulajdonképeni posták csak későn hozattak be. Legelőször is I. Lipot 1691-iki rendeletében fordulnak elő. Vannak ugyan az előbbi erdélyi törvényekben is említések posták, postálkodók, postálkodtatókról, de ezek alatt csak szabad elöfogatokkal foglalkozókat értettek akkor. Ezen fogatokat a nemesek, katonák, kereskedők, a nemesek szolgálatában állók, s ezekhez hasonlók, a merre átutaztak, a parasztok és polgároktól követelték. Ez iszonyú terhek ellen folytonosan szót emeltek a polgárok, szintúgy a pórnép panaszt. A valódi postaberendezés hiánya mindinkább érezhetőbb volt II. Károly alatt, midőn Erdély több belnyugalmat es biztosságot élvezett, az udvar a posta administracióját átvette, és rendes postaközlekedés állíttatott tel, a mint az már 1724-ben is történt. Az országgyűlés l790-ik évben ezt királyi meghagyással helyben hagyta, az ottani összes posták az erdélyi Gubernium vezetése alá helyeztettek; a jövedelmek az erdélyi udvari kamarának voltak átadandók. A magyar- és társországainak tulajdonképeni postavezetése a budai helytartótanács alatt állt 1783-évtől. Magyarország ekkor nyolcz postaigazgatási kerületre volt felosztva, nevezetesen a budai, pozsonyi, kassai, temesvári, zimonyi, kőszegi, varasdi és eszéki kerületre. Erdélyben az időben is csak egy postaigazgatóság volt, és pedig Nagy-Szebenben, melynek 56 alárendelt postahivatala volt. A magyarországi posták száma ez időben 365 volt.

Balás Sándor.
 



Kérem, nézze meg a teljes újságot a dokumentumtárban.








A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1876   <<   1877   >>   1878