A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Vasárnapi Ujság - vu_1877_11_25_746p.txt

A beszélő távirda.

(Telephon.)


         

Az összes tudományok terebélyes élőfáján alig lehet találni két oly ágat, melyek több csodálatos virágot és gyümölcsöt termettek volna, mint a villanyosság és színképelemzés. Ez utóbbi Newtonnak abból az egyszerű találmányából fejlődött ki, mely szerint a nap sugarait üvegprizsma segélyével szét lehet bontani; a fénysugarak e szétbonthatósága vezetett minket az ismeretek ama meglepő sokaságára, melyeket a különböző égi testek természeti alkatrészeiről és viszonyairól az utóbbi évtizedek alatt szereztünk. Hasonlóképen abból az egyszerű, s már a régiek által is jól ismert tüneményből, mely szerint a dörzsölés által megmelegített gyanta- vagy szurokdarab némely könnyebb tárgyakat magához vonz, a villanyosság tudományának nagyszerű rendszere állt elő, csodálatos gyakorlati eredményével, a villanydelejes távirdával együtt. Ama kisszerű kezdet, a melyből e két tudomány kifejlődött s az a gyors és rohamos előhaladás, melyet azok már eddigelé is tettek, minden tárgyat és tüneményt, mely azokkal összefüggésben áll, a csodaszerüség színében tüntet föl előttünk. A villanydelejes távírda, ezerféle alkalmazásával, melyeket csak azok ismerhetnek, kik a természettudomány ez ágát különös tanulmányuk tárgyává tették, csaknem teljesen az utóbbi ötven év szüleménye. Sok ezer más nagyratörő találmány aluszsza örök álmát a pátens-hivatalok valamelyik elrejtett zugában, de a villanyosság terén ma sem értük végét a meglepő fölfedezéseknek; a fejlődés ott még teljes folyamatban van. Csak nem rég találták fel a kettős távírda-rendszert, mely szerint nem csupán a szárazföldi, hanem a tenger alatti távirda-vonalokon is egyszerre két, egymást útban találó üzenetet lehet küldeni, ugy hogy a távirda-hivatalnok a huzal mindkét végén ugyan egy időben küldhet és fogadhat el külön sürgönyöket. De bármily csodálatos és szellemes is e találmány, Bell tanár beszélő távirdája (telephon) még ennél is csodálatosabb és meglepőbb. E telephon az emberi valóságos hangot képes üzenetképen tovaszállitani. Az, ki az üzenetet küldi, jó hangosan bele kiált a készülékbe, mintha valami szócső nyilasába beszélne, s az, kinek az üzenet szól, fülét az elfogadó vagy hangfelfogó készülékhez illesztve tisztán hallja, hogy mit beszél az üzenő, habár több mérföldnyi távolságra vannak is egymástól. Könnyű belátni egy ily találmány használati módját és gyakorlati hasznát. Házi közlekedésre, hol a légnyomatu beszélő csövek nem alkalmazhatók, üzleti, sőt magán távbeszélésre is (táviratozásnak vagy levelezésnek az üzenetváltás e módja nem mondható), ugy szintén beszédek és felolvasások közlésére nagyobb távolságokból stb. A táviratozás közönséges módja fölött a sokkal nagyobb gyorsaság előnyével is dicsekhetik e találmány ; mert mig a rendes távirdánál egy szónak minden betűjét külön kell jelezni, addig a telephonnál az egész szót elküldöttük azáltal, hogy egyszerűen csak kimondottuk.

A tünemény, melyen Bell tanár telephonja alapszik, korábban sem volt ismeretlen. Page, amerikai természettudós már 1837-ben fölfedezte, hogy a vasrúd megdelejesitése és delejességének hirtelen elvétele bizonyos tünetet idéz elő, melyet "galvanicus zené"-nek neveztek el. A zene hangja a levegőben egy másodpercz alatt okozott rezgések számától függ; s legalább tizenhat ily vibráczió szükséges, hogy a hang kivehetővé váljék. Következésképen, ha a villany-delejes szerkezetre alkalmazott villanyvezetők folyama egy másodpercz alatt tizenhat-szornál többször megszakittatik, a delejes rud által a légkörrel közlött rezgések előidézik a galvanikus zenét. Maga a magnetizált vasrúd rezgeti meg a levegőt ily sűrűn delejessé válta s delejességének hirtelen elvesztése által.

1843-ban Genfben rájöttek, hogy a hangok intensitása növekszik, ha egy hosszú fémsodronyra vezettetnek, mely bizonyos mértékig kifeszítve elszigetelt huzallal körültekert csigatengelyen fut keresztül.

Reiss Fülöp volt az első, Friedrichsdorfban, 1861-ben, ki az első telephont összeállitá, mely egy bizonyos távolságra el tudta vezetni a hangokat. Fölhasználván a Page fölfedezését, készített egy oly diaphragmát, melynek rezgései gyors hirtelenséggel msgszaggatták a voltaoszlop villanykeringését.

Varley Cromwell 1870-ben rájött, hogy a villanygyüjtó (condensator) megtöltése s hirtelen elsütése által is elő lehet hangokat idézni.

Bell Graham bostoni tanárnak, ki 1872 óta kiváló tudományosságu szellemének minden törekvését e tárgyra irányozá, tartatott fönn a feladat, hogy föltalálja azt a szerkezetet, mely a hangot ugy szállítja tova, hogy annak eredeti tónusa, belerjessége és minősége nem változik. Neki köszönhetjük, hogy az emberi hang nagy távolságokra elküldhető minden moduláczióival együtt. Az ő telephonja által beszélgethetünk tőlünk egész ötven kilométernyi távolságra levő emberekkel; negyven méternyi távolságra hallani lehetett Bsll tanár lélekzetvételét, nevetését, tüsszentését, köhintését, szóval minden hangot, melyet az ember kiadhat.

Íme a Bell találmányának szerkezete, melynek hosszmetszetét, a természetes nagyság fél alakjában, kisebbik rajzunk tünteti elő. A készülék legújabb és legegyszerűbb alakjában három főrészből áll, melyek fa- vagy kaucsukszekrénybe vannak foglalva. Noha e három főalkatrész egészen érczből van, villanytelepre vagy más villanyfejtő készülékre nincs szüksége, minthogy egyszerűen csak a beszélő egyén hangja által hozatik működésbe. Az "A" egy delejes pálcza, mely csavarral van a külső burok belső fenekéhez erősítve. A "B" puha vasból készült rudacska körül csavargatott s finom, selyemmel beszőtt rézsodronyból álló huzal, melynek végei "C C" vastagabb sodronynyal vannak összekötve, melyek a burokszekrény fogantyúján végig annak hátrészéig nyúlnak, s "D" szorító csavarokkal vannak összekötve, melyek közül az egyik a távirdavezeték sodronyához van erősítve, mig a másik a földdel áll összeköttetésben. A burok-szekrénynek elől nyilísa van, hogy bele beszélni vagy pedig a másunnan küldött hangot kihallgatni lehessen és e nyilas mögött "E" papirvékonyságu vaskorong van alkalmazva.

A készülék működési módja következő : Az "A" delejes rudacska által a "B" sodronynyal körül csavargatott vasdarab is delejessé lesz, s annak következtében az "E" vaskorongot magához vonja; minden rezgés, melyet e vaskorongon a hanghullámok előidéznek, közöltetik a delejes vasrészekkel is, melyeknek delejességét a rezgés — nagyságához képest — majd gyöngíti, majd erősíti; a delejességbe végbe menő minden változás a "B2" csavarsodronyban villanyfolyamot idéz elő, mely aztán a távirdavezeté-ken tovább rohan. A vezeték másik végén, hol az előbbihez tökéletesen hasonló készülék van alkalmazva, a különböző erejű villany folyamok hasonlóképen a "B" által körül csavart vasrudacskának hol erősebb, hol gyengébb delejezésében nyilvánulnak, mely vasrúd aztán az "E" vaskorongot ahozképest különböző erővel vonja magához, s ezáltal épen oly rezgésbe hozza, mint a hangfölvevő készülék korongja volt. Ily módon a küldött hangot visszaadó készülék mindazon hangokat tisztán kiadja, melyeket a hangfölvevö készülék magába fogadott. A készülék működési képessége tehát leginkább az E korong érzékenységétől függ. Másik hasonló rajzunk a készüléket egész összeségóben tünteti föl, mig 'nagyobb képünk a találmány használati módját és működését mutatja.

E találmánynyal Európa minden nevezetesebb fővárosában (London, Paris, Berlin, Bécs) tettek már kísérletet, sőt Amerikában, Bostonban, egész beszédeket és hangversenyeket is megtáviratoztak vele Bostonból Salembe, 18 ang. mfld távolságra. Sokan túlzottaknak nyilvánítják ama híreket, melyek e találmány rendkívüli működési képességéről eleinte Amerikából átszivárogtak. Tény, hogy a zene hangjait nagyobb távolságokra igen halványan és gyengén adja vissza. Egy egész hallgatóság nagyobb távolságról nem élvezheti általa a zené tökéletes hangzatosságát. Aztán meg a szerkezetnek túlságos finomsága is jelentékeny akadályt képez átalános gyakorlati használhatósága ellen, a mennyiben a légköri zavarok vagy más távirdavonalok közelsége háboritólag hat működésére. Ámde a találmány igy is nevezetesnek, sőt rendkívülinek mondható, s kétségtelenül tökéletesíthető is.

Megjegyezzük még, hogy Bell Graham tanár irlandi (mások szerint edinburgi) születésű, de rég óta az Egyesült-Államok törvényesitett polgára, s jelenleg a bostoni egyetem tanára.






















A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1876   <<   1877   >>   1878