Szögedi Telefon (Interurban)

Vasárnapi Ujság - vu_1877_12_16_793p.txt

A telephon.

Uton-utfélen halljuk most e nevet; vitatkoznak fölötte, fejtegetik s bonczolgatják; elítélik, majd ismét taglalgatják a gyakorlati hasznot, mely alkalmaztatásából várható, s sokan, a nélkül hogy látták volna, pálczát törnek fölötte, nem nagy fontosságot tulajdonítanak neki s azt hiszik, hogyha majd szűnt az újság ingere, nem foglalkozik vele többé senki. S lehet, hogy igazuk lesz. Hisz hány fontos találmány, ha nem bizonyult azonnal gyakorlatinak, ejtetett el igy, hogy később phoenix gyanánt uj életre ébredjen ; de a tudós, ki valamely eszmét felkarolt s azon csügg, feláldozva nappalát, éjjelét, dolgozó asztala előtt ülve fárad, találmányát folyton tökéletesbiteni igyekszik, mig végre sikert is arat. Részünkről hiszszük is, hogy amaz aránylag csekély nehézségek, melyek a telephon gyakorlati alkalmazásának még eddig útját állották, eloszlattatván, még a távírón is tul fog tenni egykor.

Bell A. Graham az első, ki a telephonnal gyakorlatilag kezdett foglalkozni. Amerika Massachusetts államának Salem nevű helységéből Bostonba költözve, az ottani egyetemen tanárkodik, a "hang szervezetéről" tart felolvasásokat s csak 5 év óta foglalkozik a telephon tanulmányozásával. Alig három éve, hogy Boston és Cambridge között 3 kilométer hosszú vezetéken tette az első kísérletet, s körülbelül két év előtt nyerte találmányára az első szabadalmat. Szerkezete segélyével több kísérlet után annyira vitte, hogy 230 kilométernyi távolságban, Boston és NewHampshire-nekNorth-Con-way nevű helysége között a telephonon át, nemcsak az illető beszélő hangját, sőt hangja minden árnyalatát meg lehetett hallani s érteni, hanem éneket, zenehangszerek által játszott dalokat, sőt mi több, még a tetszésnyilatkozatokat s a nevetést is meg lehet különböztetni. A mellett, hogy telephonjának hatálya minden ujabb kísérletnél fokozottan mutatkozott, egyszersmind szerkezete is tökéletesebbé lett, a mennyiben az addig használt villany-telepek eltávolíttattak s maga az emberi hang idézi elő a továbbításra szükséges villany-folyamot. Mikép történik ez, alább fogjuk bővebben megmagyarázni. Az első hírlapi távirat, mely a telephon segélyével továbbittatott, a Bostonban megjelenő "Globe"-nak küldetett be, s Bell tanárnak Salemben f. é. február 12-én a telephonról tartott egyik felolvasását tárgyazá.

Mielőtt áttérnék már a telephon ismertetésére, annak könnyebb megérthetése végett nem tartom fölöslegesnek elmondani némelyeket a hangnak, melyet a telephon továbbit, mozgásáról, ugy szintán a vilanyosságról s a delejről, melyek e továbbítást eszközlik, s rajta leszek, hogy e rövid ismertetés lehető egyszerű és könnyen érthető legyen olyanokra nézve is, kik a természettudományokban nem birnak is szakképzettséggel.

Mint az ember erkölcsi vagy lelki világában a rokon- és ellenszenv, melynek sokszor okát sem lehet adni, mint a szeretet és gyűlölet sokszor önkénytelen s mégis legyőzhetetlen érzései: a természeti tünemények sorában is vannak ily bűvös erők, melyek a legkülönbözőbb módon nyilvánulnak.

Ilyenek a többi között a delejesség és villanyosság, melyről a dán nagy természettudós, Oersted Keresztély mutatá ki, hogy a delej tulajdonkép a villanyosságnak más nyilvánulása.

Kiki tudja, hogy ha egy darab pecsétviaszt vagy gyantát pamut vagy selyemszövettel dörzsölünk, azon tulajdonságot veszi fel, hogy kisebb könnyű testeket, péld. papirszeletkéket, fürészport stb. magához vonz; ha pedig ujjunkkal közeledünk feléje, észrevehetjük, hogy főleg sötétben, egy kis szikra ugrik át ujjúnkba s egyúttal, mintha tüszurást is érzenénk ; ugyanily tulajdonságokkal bir még sok más tárgy is ; péld. üveg, kén, borostyánkő, átalában a gyanta-nemüek mind. E tünemény okát villanyosság-nak s jelesen dörzsvillanyosságnak nevezzük. Vannak testek, melyek a felvett villanyosságot igen gyorsan közlik tovább, ezeket jó vezetőknek mondjuk; ilyenek a fémek első sorban, úgyszintén a szén, viz és vízgőz, átalában sok folyadék, az állati test s a nedves föld. Rosz vezetők ellenben az üveg, selyem stb. Önként érthető, hogy bármely test, ha jó vezetővel jó érintkezésbe, villanyosságát könnyen elveszíti, mig a rosz vezetőktől környezett test azt megtartja; e rosz vezetők elszigetelőknek (izolátor), az általuk körülzárt test elszigeteltnek mondatik.

Hogy a villanyosság nemcsak dörzsölés, hanem érintés által is támad, az a múlt század végének, az 1789-ik évnek találmánya, de ilyenkor a villanyosság oly csekély, hogy csak a legérzékenyebb készülékek által mutatható ki; ha azonban nedves vezetőt alkalmazunk, tetemesen fokozhatjuk azt; legegyszerűbb példa,ha egy darab ónt nyelvünk alá, egy darab vörösrezetpedig nyelvünk fölé helyezünk, s a fémek két szabadon levő részét nyelvünk előtt érintkezésbe hozzuk; ugyanazon pillanatban, mikor a két fém érintkezik, savanykás lugizt érzünk s szurásféle érzés támad nyelvünkön. A fémek érintkező pontjától ugyanis, a hol villanyosság fejlődött, az óntól a nyelven át a vörösrézbe csap át s igy folytonos körben tovább, mivel az érintkezés folytán mindig uj meg uj villany támad, szakadatlanul átcsap s úgynevezett villanyfolyamot képez. (Ellenkező irányban ugyanolyan második folyam is köröz, de a könnyebb áttekintés végett rendesen csak az egyik említtetik.)

A delejt és delejpatkót mindenki ismervén, csak azt kell megemlítenem, hogy ha valamely darab puha vasat selyem által bevont, azaz elszigetelt sodronynyal tekerünk körül s ezen sodrony végeit villanyteleppel hozzuk érintkezésbe, a vas azonnal delejjé válik; mihelyt azonban a folyam megszűnik, a vas is elveszti delejességét. Ily delej annál hatásosabb, minél többször van körüle tekerve a villanysodrony. Ilyen delejnek neve villanydelej. Viszont ha vasdelejben a delejesség erejét és elterjedési viszonyát s mértékét változtatjuk, ez vele érintkező vagy körüle tekert izolált sodronyban villanyfolyamot támaszt. Ez a villanyfolyam jó alkalmazásba a telephonnál, mint mindjárt látandjuk.

A hang hullámzó mozgás által terjed tova, illetőleg hullámzó mozgásban halad, s azzal a tulajdonsággal bir, hogy e hullámokat a körülötte levő valamennyi testtel közli, igy a többi között a fémekkel, főleg pedig a levegővel is, és legtöbbnyire épen a levegő az a közeg, mely a hanghullámokat hozzánk juttatja. A hang e hullámzó mozgása vagyis haladása oly roppant gyorsan történik, hogy a levegő hanghullámai egy másodpercz alatt 1020-1040 lábat futnak be. A vastag hang egy másodpercz alatt kevesebb, a vékony ellenben több hullámzó mozgást tesz, de mindakettő egy és ugyanazon időben ugyanazon távolságot futja be. Ha a hang haladási irányát egyenes vonallal jelöljük, a hang hullámzás abból áll, hogy a hang által rezgésbe hozott levegő ez egyenes vonaltól egyik és viszont másik irányban többó-kevésbbé eltérő hullámokat vet, melyeknek az egyenestől eltávozása a hang mélységétől és erejétől függ. Minél magasabb valamely hang, annál messzebb vetnek ki a hanghullámok, hosszúságok (vagy tartamok) arányában; minél mélyebb a hang, annál kevésbbé vetnek ki vagy annál laposabbak.

De ugyanaz a hang is különböző jellemmel, vagy hangszinezettel bir, pl. a hegedűn vagy fuvolán, vagy különböző emberek hang-szervén. A hegedű vagy a fuvola C-je más; egyik ember C-je is más jellegű, mint a másik emberé.

A hangjellem, vagy hangszínezet e különbség ugyanazon mérvű hanghullámnak különböző rezgésében nyilvánul.

Ez okozza az emberek beszédében a hang végetlen különbségét és egyéniséget, mely szerint valakit, a nélkül hogy látnók, a hangjáról is megismerhetünk.

E kissé hosszura nyúlt, de okvetlenül szükséges, mert a tárgy könnyebb megérthetésére szolgáló előzmények után tulajdonképeni tárgyunkra, a telephonra térhetünk.

Bell telephonja lényegében egy erős Jamin-fóle delejből (A.) áll, melynek sarka selyem fonal által elszigetelt közönséges villanydelejes sodronytekercscsel (B. B.) van körültekerve. E sodronytekercs két továbbító sodronyba (C. C.) megy ki, melyek vége két csavar (D. D.) segélyével bármely távirdahuzallal vagy vezetékkel összeköttetésbe hozható, mi nagy távolságra a huzal kifeszitést vagy lefektetést tökéletesen fölöslegessé teszi. A delej sarkával szemben, épen a hol körül van tekerve, s tőle csak egy milliméter távolságban egy vas vagy aczél lemez (E. E.) van alkalmazva, s ugy erősítve meg a szélein, hogy lapja szabadon rezeghessen, s e rezgés által a delejhez érjen és attól ismét eltávolodjék felváltva. A hangfogó (F.), mely a hangok könnyebb felfogására és összegyűjtésére van szánva, szükséges kiegészítője a készüléknek. A beszéd továbbítására két telephon (2-ik ábra P. és P.) szükséges, melyeket közönséges sodronyvezeték (0.) köt össze. A készülék működése módját ugy véljük legczélszerübben és legkönnyebben érthetővé s szemlélhetővé tenni, ha magunk helyett Bell tanárt magát szólaltatjuk meg készüléke megmagyarázásánál.

"Valamely delej (A.) sarkainak közelében alkalmazott vas vagy aczél lemez (E.) mozgása a delej sarkait körülfutó sodronytekercsben (B.) villanyfolyamot támaszt, mely a szerint működik, s szűnik meg, a mint a vas-, vagy aczél-lap, a mozgás által érinti a delejt vagy tőle eltávolodik ; vagy is a villanyfolyam addig tart, s annyi időre szűnik meg, fölváltva, a mint az aczél-, vagy vas-lemez egyes mozgásai tartanak. (A fentebb említett természeti törvény által ugyanis, a delejességnek a delejvas és a vaslemez közti magosztása, s ezen megosztásnak a lemez eltávolodása által ismét megszünése idézi elő a villanyfolyamot). Ha már most az emberi hang az emlitett aczél- vagy vas-lemezt (E.) hullámzó mozgásba hozza, ez által a delej sarkait körülfutó sodronytakercsben (B.) villanyos hullámfolyamokat támaszt, melyek az emberi beszéd által előidézett hanghullámoknak, s azok minden legkisebb rezgésének tökéletesen megfelelnek. A sodronytekercs (B.) két végpontja (C.) a fent-említett csavarok (D.) segélyével a vezetékkel (0.) összeköttetésben állván, a bennök támadó hullámzó mozgások, vagyis a villanyfolyamnak egymást gyorsan követő, s felváltó működései és megszűnései az egyik (P.) telephonról a másikig (P.) terjednek tovább, hol hasonló szerkezetű készülék sodronytekercsein körülvezettetvén, a vas vagy aczélrekeszt (E.) egészen hasonló rezgésbe hozzák, s általa ismét hang-hullámokká változtattatnak, s innen a levegő utján ismét halló érzékeinkhez jutnak. Ez utón a susogás is hallhatóvá válik, sőt átalában az emberi beszéd gyengébb hangjai alkalmasabbak az átültetésre és továbbításra, mint a durvábbak; minélfogva a női hangok is érthetőbben hangzanak át a férfi beszédnél.

Mint fentebb már emlitők, a Bell tanár telephonja által elért legnagyobb távolság 230 kilométer; de e távolságot fölülmulta Gray, ki szintén egész joggal telephonnak nevezett készüléket talált fel, mely azonban egészen más alakú, más szerkezetű, s más alapelveken is nyugszik. Mig t. i. Bell bizonyos hangokat, mint például az emberi beszédet, az éneket, füttyöt továbbítja a legnagyobb siker mellett, addig Gray készüléke a zongorához hasonlóan maga idézi elő billentyűk segélyével a hangot, melyet immár 457 kilométernyi hosszaságu vonalon, Chicago és Michigan államának Detroit nevű helysége között sikeresón közvetített.

A Gray-féle telephon alapeszméje ugyanaz, mint a közönséges távirdavezetékeké, t. i. a vasnak, fölváltva, delejesitése s a delejtől ismét megfosztása. Miután azonban e készülék nálunk kísérlet tárgyát még nem képezte, a mellett gyakorlati haszna sem valami különös, ismertetését, s leírását más alkalomra véljük halaszthatónak, most is csak azért emlitvén fel, hogy kitüntessük, mely roppant távolságot győzött már le sikeresen a telephon, mely körülményből viszont bizton meríthetjük a reményt, hogy korántsem értük még el a telephon virágzása s gyümölcsöztetése idejét, s hogy azokat az akadályokat, melyek most még útját állják a táviró túlszárnyalásában, talán már aránylag rövid idő alatt szintén legyőzheti.

W. K.