A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Postás-közlöny - pk_1877_12_09_3p.txt  50.

Távirdaügyek.

- A telephonnal múlt héten folytatták a kísérleteket.

   Midőn a telegraph-drótokat nem vette már igénybe a sürgős nappali munka, a postapalota egy termében ismét összegyűlt néhány ministeri hivatalnok s három műegyetemi tanár: Szily Kálmán, Schuller Alajos és Wartha Vincze. A budavári állomással társalogtak. A beszéd, fütyülés, sípszó ismét tisztán hallatszottak. Ezután a vonalak összekötése által megháromszorozták az utat, melyet a villámszikrának be kellett futni. A messzeszólás tehát most több mint egy mértföldről történt. A hang nem hogy gyöngült volna, de majdnem tisztább és teljesebb volt, mint a rövid vonalon. A jelenvoltak egész tizenegy óráig este beszéltek a vári állomásbeliekkel; hírlapi czikkeket olvastak föl, kölcsönösen társalogtak s a műegyetemi tanárok ezzel búcsúztak el a társaság budai tagjaitól (lehet ezzel a kifejezéssel élni) "Köszönjük a mulatságot, jó éjszakát kívánunk. Érdekes volna azonban a telephonnal még nagyobb távolságokra kísérletezni, például Váczra, Esztergomba vagy Pozsonyba. E próbák által végre kiderülne, alkalmas-e a messzeszóló, már is használatra s mennyire életrevaló? E szerint nemsokára vége lesz a levélírásnak.

- A telephon - fölülmulva. A "Scientific American" szerint az oly gyorsan fölkapott és hírre vergődött messzeszoló villanyszerkezet egészen eltörpül egy újabb találmány mellett. Edison Tamás, egy hirneves technikus New-Yerseiben, ki leginkább a villanykészülékek terén járatos, arra a merész és eredeti gondolatra jött, hogy az emberi beszédet papirszeleten állandósítsa úgy, hogy azt később, bármikor tisztán automatikus utón föllehessen eleveníteni és pedig a szóló minden nyelv- és hangbeli sajátosságaival egyetemben, a legkisebb részletekig. Az uj találmány az egyszer elmondott beszédet hallhatatlanná teszi. Az, a ki a "phonograph-ba" (ez az uj szerkezet neve) bele beszél, biztos lehet, hogy az ő beszéde hallható módon hangozóvá tehető még akkor is, ha ő maga már ötven vagy száz év óta porlik a sírban. A fémlemezre, mely a telephon szekrényének külső nyílásán a szólást közvetíti, fémcsöveket illesztenek s e czövek éle előtt azalatt, mig a telephonba belebeszélnek, egy szelet papir oly módón húzódik el, hogy az érczlemez rezgéseit a fémcsövek a papirszeletbe belekarczolja és pedig a legcsekélyebb moduláczióval együtt s a beszédnek szava és tónusa ott marad lenyomva a papírszalagon. Ha már most az igy beirt papirszeletet a "phonograph"-ba illesztik, a papíron levő lenyomatok a phonograph érczlemezét tökéletesen abba a rezgésbe hozzák, melyben volt a telephon érczlemeze, melynek rezgései a papírra átvitettek, - és a hallgató úgy szavakra, mint hanghordozásra tökéletesen azt a beszédet hallja, a -mely a telephonba bemondatott talán évek előtt. No ha ez igaz, ez lesz aztán a találmány ! Milyen szép lenne az, ha a késő unokák nemzedékei, egy bolondos kis szerkezet, és egy falatka papír segítségével egész kényelemmel megismételtethetnék a kandalló mellett ülve ama szónoklatokat, melyeket elődeik évtizedek vagy pláne évszázadok előtt tartottak valamely parlamentben vagy meetingben. - vagy ha az ember csak megforditna egy csavart s ime elkezdene neki trillázni és frioriturázni Patti, valamely kis szekrényből ezután száz esztendővel. Akkor lenne még a nagy énekesnőknek jó dolguk! Mennyi kincset bevennének egy egy halhatatlanságra szánt áriáért, melyet bele énekelnének, egy ilyen, hangot photographiázó ördöngös masinába. - Megjegyezzük azonban, hogy a Scientific American a legjobb hirű, komoly szaklapok egyik legjelesbikének van elismerve.




Kérem, nézze meg a teljes újságot a dokumentumtárban.








A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1876   <<   1877   >>   1878