A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Vasárnapi Ujság - vu_1897_01_17_33p.txt

A MAGYAR KIRÁLYI POSTÁK, TÁVÍRDÁK ÉS TELEFONOK ELNÖKIGAZGATÓJA.

A FOLYÓ ÉVTBEN immár 30 esztendeje lesz, hogy a magyar birodalom területén levő posták és távírdák igazgatását a felelős magyar kormány, illetőleg az akkori földmivelési-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium a bécsi kormánytól átvette.

Mig 1867. évi május 1-én Magyarország postahálózata (a később, 1808-ban átvett horvát-szlavonországi és az 1871-ben átvett katonai határőrvidéki postahálózatot is beleértve) 1174 postahivatalból állott és 716 állami postaalkalmazottat foglalkoztatott; mig ugyan akkor a magyar birodalom távirdahálózata 8155 kilométer távirdavonalból (16,737 kilométer hosszaságú drótvezetékkel), 181 állami és 145 vasúti távirda-hivatalból állott és 605 távirda-alkalmazottat foglalkoztatott: addig az 1895. év végén a postahivatalok száma 3447, az állami, vasúti és magántávirda-hivatalok száma 1448, a táv-irdával egyesített postahivatalok száma 1111, a telefon-hivatalok, nyilvános állomások és előfizetők száma 8836, a távirdavonalak hoszsza 22,125 kilométer, a telefon-drótvezeték 25,396 kilométer volt és a magyar posták, távírdák és telefonok személyzetének létszáma összesen 17,954 főre rúgott.

1895-ben a postán szállított összes küldemények száma 350.725,147, a táviratok 6 millió 969,643, a telefonon való beszélgetések száma 19 millió 880,912, a postán szállított küldemények értéke 2 trillió 509.323,035 forint, súlya pedig 62.686,480 kilogramm volt. Ezek után az összes bevétel 16.771,116 Frirtot tett, melyből a 12.153,358 frtra menő kiadásokat levonva, 4.617,758 frt tiszta jövedelem szállíttatott be az állampénztárba.

A föntebbi rengeteg számok meggyőző erővel bizonyítják a magyar posták, távírdák és telefonok rohamos fejlődését. Ezen nagyszabású intézetnek s a benne alkalmazott roppant személyzetnek feje, vezetője ez idő szerint Szalay Péter, a magyar posták, távírdák és távbeszélők elnökigazgatója, a kinek kezében e tág kiterjedésű intézet vezetésének minden szála egyesül.

         

Szalay Péter 1846 október 6-án Budán született, hol atyja, István, akkoriban néhai József nádor személye mellett titkári hivatalt viselt. Gimnáziumi tanulmányai után jogi tudományokat hallgatott a budapesti egyetemen s vizsgáit kitűnő eredménynyel letévén, 1867-ben ügyvéddé lett; de e pályát még azon évben odahagyta, mert Gorove István, az akkor újonnan szervezett földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium postai szakosztályába segédfogalmazóvá nevezte ki, hol Gervay Mihály akkori országos fő postaigazgató vezetése mellett sajátította el a postai szolgálatot és a postatiszti vizsgálatot is letette. 1872-ben, hogy a postai szolgálat gyakorlati teendőinek végzésében is kellő jártasságot szerezhessen, egy évi időre a zágrábi postaigazgatósághoz rendeltetett ki szolgálattételre, miközben Trieszt és Fiume tengeri és szárazföldi postaszolgálatát is alaposan tanulmányozta.

A postaszakosztályban fogalmazóvá, titkárrá, majd osztálytanácsossá léptették elő. 1888-ban a kereskedelemügyi minisztérium közúti szakosztályába helyeztetett át osztályvezetővé. Itt 1894-ben miniszteri tanácsossá lett, a következő 1895-ben pedig, Dániel Ernő báró kereskedelemügyi miniszter és Vörös László államtitkár, fölismervén kiváló képességeit és hívatottságát, a magyar posták, távírdák és telefonok elnökigazgatójává neveztetett ki.

Ezen időben annál inkább szüksége volt e nagy közművelődési és közgazdasági fontosságú intézetnek ily kiváló férfiúra, mert az ezredévi kiállítással kapcsolatos teendők sokasága, valamint a kiállítás alkalmából Budapestre összehívott nemzetközi távírda értekezlet szervezése és vezetése különösen nagy föladatokat rótt a magyar posták, távírdák és telefonok igazgatójára. És Szalay minden várakozást tökéletesen kielégített. Az ő lankadatlan buzgósága az ezredévi országos kiállítás posta - pavillonját egyikévé tette a legtanulságosabb és legsikerültebb csoportoknak, mely igen tetszetős és dús berendezésben s világos áttekinthetőséggel mutatta be hazai postáink, távirdáink és telefonunk fejlettségét és európai színvonalon állását.

Legkiemelkedőbb mozzanata volt az ezredévben az intézet életének a Budapesten most első ízben tartott nemzetközi távirdaértekezlet, melynek tagjai kormányaik hivatalos megbizásából arra voltak hivatva, hogy a világforgalmat szabályozó oly határozatokat hozzanak, a melyek általános érvényre emelkedhessenek s az országok törvénykönyveibe legyenek iktathatok. S minthogy a magas színvonalon tartott tanácskozások ezt a czélt valóban el is érték, méltán elmondható, hogy fényt s dicsőséget hozott ez az értekezlet nemcsak a magyar posták, távírdák és telefon intézetére, hanem az egész országra is.

Dániel Ernő báró kereskedelemügyi miniszter 1896 június 10-án nyitotta meg a nemzetközi távirdaértekezletet, melyen az egyetemes távirdaegyesület összes országait és az e nembeli magántársulatokat a világ legtávolabbi részeiből is, mint pl. Japánból, Dél-Amerikából, Ausztráliából jeles kiküldöttek képviselték; majd a megnyitó beszéd után az elnökséget Szalayra ruházta át. Közel hat héten át, fáradságot nem ismerve vezette Szalay az értekezlet tanácskozásait, melyek franczia nyelven folytak. Mindig talált módot az érdekellentétek sima kiegyenlítésére, tapintatos módon tudta felhasználni a kínálkozó alkalmat, hogy hazánknak a nemzetközi forgalomban előnyöket biztosítson. A távirdaértekezlet határozatainak jótékony hatását már a közel jövőben látni fogjuk, a mennyiben a díjszabások egységesebbek lesznek, s a táviratozást olcsóbbá teszik s azonkívül számos egyéb kedvezményt fognak tartalmazni. A nemzetközi távirdaértekezlet komoly munkái mellett egyszersmind arra is kiterjedt Szalay figyelme, hogy külföldi vendégeink hazánknak néhány érdekes vidékét és a magyar vendégszeretetet megismerjék. S buzgólkodása nem is volt sikertelen, mert a vendégek hazánkról és nemzetünkről a legjobb véleményeket vitték magukkal a világ minden tájára s otthon is nagy elismeréssel emlegették a magyar nevet.

Az értekezletek végeztével Ő felsége is méltányolta a kongresszus nagy fontosságát; annak fáradhatlan előkészítése és végrehajtása körüli érdemeiért Szalayt a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki.

S most, miután az ezredévi ünnepélyek és az értekezletek fáradalmai lezajlottak, ismét dolgozóasztala mellett találjuk Szalayt, a mint szokott serény munkálkodását még azzal is tetézi, hogy a kongresszusi határozatok megvalósításán fáradozik. Így egyebek közt remélhetőleg még a folyó évben létre jön Budapestnek Parissal és Londonnal való közvetlen távirdai összeköttetése, úgy szintén a Budapest és Berlin közötti közvetlen telefon-öszeköttetés, valamint életbe lépnek a nemzetközi kongresszus fontos határozatai is.

Szalay fáradhatatlan tevékenysége annál érdemesebb a közérdeklődésre, mert olyan ügy élén serénykedik, a melynek nemcsak a fővárosra, hanem az egész országra nézve is fölötte nagy és üdvös közművelődési és közgazdasági hatása van. Jellemzésére fölemlítjük még, hogy kiválóan humánus és igazságos előljáró. A vezetése alatti nagy személyzetre nemcsak kötelességeket tud szabni, hanem atyailag igyekszik gondoskodni sorsuk javításáról is. Így mindjárt hivatalba lépése után első gondjainak egyike volt, hogy a szolgálati terhek méltányos megosztása mellett fokozza a javadalmakat főleg az alsóbb rendű alkalmazottaknál. S ezzel mintegy új lelket és erőt öntött a személyzetbe, mely a rá nehezedő óriási föladatok terhe alatt már-már roskadozott. Remény, bizalom és ragaszkodás támadt az új elnökigazgató iránt, ki ekként megnyert táborával bizonyára fokozódó sikerrel fog munkálkodni hazánk közforgalmának eddig is minden elismerésre méltó felvirágoztatásán.

L. Gy.





















A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1896   <<   1897   >>   1898