A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Vasárnapi Ujság - vu_1897_01_31_75p.txt

Táviró-karó.

Ez az árva tarló a némaságával
Kedvemre való,
Állok itt magamban, épen mint amott a
Táviró-karó.

Nagy messze a város, onnan ballagok ki
Magányos utón
Hogy mi dolgom itten, senkinek se mondom,
De én se tudom.

Csak megállok s nézek, megcsodálom jól a
Szürke levegőt,
S kibékülve látom, hogy ma sincsen itt más,
Mint tegnapelőtt.

Te vagy vonzódásom s bámulatom tárgya,
Táviró-karó,
Nincs teneked vágyad egekbe törő és
Nagyot akaró.

Fejed be van kötve vasdrót idegekkel
A központba, hol
Egy világ szivének, eszének mozgató
Gépe zakatol.

Keresztül áramlik agyadon százféle
Titkos susogás,
Porczellán füledbe egyik drót behozza
S kiviszi a más.

Gyerekek hallgatják odanyomott fejjel
Zúgó derekad,
Ha ütik, megmordul, hanem egyéb választ
Senkinek se ad.

Korrektebb karót én ezen a világon
Nem is ösmerek,
És vélem szavaznak mind a jó ízlésű
Úri emberek . . .

Hanem most mennem kell! jelző harangom már
Cseng idegesen,
Mozgó szolgálathoz vagyok én beosztva
Sajnos, odabenn.

Ott végzem úgy mint te, a mit hivatásom
Vállaimra ró:
Viszontlátásig hát! édes hű kollegám,
Táviró-karó!

Szávay Gyula. Győr, 1897.





















A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1896   <<   1897   >>   1898