A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1929_02_26_209p.txt
Halló: itt Buenos-Ayres! - Halló: itt Szeged!
Hétfőn délután megtörtént az első drótnélküli telefonbeszélgetés Argentína és Magyarország között - A Szegedről elszakadt Balog Zoltán hivta fel apját Buchwald nagykereskedő telefonján
(A Délmagyarország munkatársától.)
Vasárnap reggel nyolc órakor Buchwald Ármin, a korzói székek valamikor jól ismert Buchwald bácsija táviratot kapott. Buenos-Ayresböl jött a dróthir:
"Hétfön délután egy és kilenc között valószínűleg felhívlak drótnélküli telefonon, sürgönyözz telefonszámot Buenos-Ayresbe, ahol nyugodtan várhatsz és beszélhetsz."
A táviratot Buchwald Ármin fia, az öt év óta Buenos-Ayresben tartózkodó Balog Zoltán küldte, aki Szegedről vándorolt ki Délamerikába és Argentína fővárosában, mint egy nagy exportcég igazgatója teremtett magának exisztenciát.
A 82 esztendős öregúr megrendülve fogadta a hirt; de korát meghazudtoló frissességgel sietett el unokaöccséhez, Buchwald Tivadar nagykereskedőhöz. Hamarosan visszaszállt Délamerikába az üzenet az Atlanti Óceán kábelein:
"265-ös telefonon várlak. Apád"
Felvirradt a hétfő is. A szokásos piccoló ezen a napon elmaradt, Buchwald bácsi nem foglalta el a szokásos kibicelő helyét. Olt ült Buchwald Tivadarék 205-ős telefonja mellett és várt.
Elfoglalt üzletemberek Buchwaldék, a telefon sokszor csilingelt, az öregúr ilyenkor mindig összerezzent, szemeiben felcsillant az öröm, a hangja reszketett.
- Jön a fiam... Argentínából... Négy óráig várt türelmesen és hiába Buchwald Ármin. Többszöri kérdezősködésre a posta válasza egyformán elutasító volt:
- Kérem Buenos-Ayres-szel nincsen forgalmunk, csak Északamerikával lehet beszélni...
Annyiszor mondták be a stereotip választ a sürgetésekre, hogy Buchwald Árminnak elkellett hinnie. Nem várt tovább. Délután négy órakor hazakocogott lakására.
Hat órakor azután hangos csengetés rázta fel a nagykereskedő irodáját:
- Kérem itt a budapesti távirdaellenőrzes. Egy beszélgetést akarunk hozni, de nem mondjuk meg ki lesz az illető...
Buenos-Ayres jelentkezett!
És nincs ott az öreg ur, aki harminc óráig várta fiának hangját. Lótás-futás. Autót küldenek Buchwald Ármin lakására, könyörgés Pestnek, csak még néhány pillanatig várjanak ...
- Nem lehet kérem várni. Kapcsolom Buenos-Ayrest...
... és február 25-én délután 6 órakor megtörtént az első drót nélküli telefonbeszélgetés Buenos-Ayres és Szeged közölt.
- Hihetetlen izgalom vett rajtunk erőt - mondja Buchwald Tivadar -, csak kétségbe voltunk esve, hogy most jön a fiu és nem lesz itt az apja...
- Először rossz vonalat kaptunk, de mindjárt átkapcsolták egy jobbra és ekkor tisztán, mintha csak valamelyik szegedi telefonelőfizetőt hallottam volna, megszólalt egy hang:
- Hier spricht die Firma Wielhermanos aus Buenos-Ayres!
- Mit wen wollen Sie sprechen?
- Mit Herr Zoltán Balog! - adtam meg a választ. A kezünkben reszketett a kagyló és valami hallatlan meghatottság vett rajtunk erőt.
Buchwald Tivadarné könnyekben uszó szemei erősitik meg férje elbeszélését.
- Azután jött a Buenos-Ayresbe szakadt Balog Zoltán.
Itt Ba-log Zol-lán be-szél, - hangzott kristálytisztán, szótagolva.
- Megismersz-e, kérdeztem, amikor bemondtam a nevet. Nagy örömmel felelte viszsza, hogy igen. Borzasztóan fájt neki, hogy az apja elment, de azonnal kijelentette, hogy öt-hat nap múlva újból felhívja őket és pontosan, órára fogja jelezni az időt. Elmondotta még azt is Balog Zoltán, hogy
Buenos-Ayres hétfőn beszélt először telefonon Magyarországgal
és a magyar, posta vezérigazgatójának, báró Szalay Gábornak a kivételes engedélyével kaphatta meg a kapcsolást, mert Budapest és Délamerka között még nincsen rendszeresítve a telefonszolgálat.
- Három percig tartott a beszélgetés, mindent megpróbáltunk, hogy továbbra is benn maradhassunk a vonalban, amig az öregúr megjön. Nem lehetett. Bontottak. És pár perc múlva megérkezett, de akkor már Buenos-Ayres ismét csak mint messze álomkép elevenedhetett meg a fiáért rajongó apa képzeletében.
Pedig nem álomkép. Buenos-Ayres beszélt Szegeddel.
Buenos-Ayres - Newyork - Berlin - Budapest - Szeged.
És ötven dollárért!
Buchwald Ármin reszkető kezekkel ült le az íróasztal mellé, öreg szarkalábak sorakoztak egymás mellé. Köszönőlevél ment báró Szalay Gábor posta vezérigazgatóhoz.
(g. a.)
A cikk eredeti linkje...... 1.
