Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1987_01_14_3p.txt

Az utolsók között Európában

Mi várható a magyar telefoniában? (2.)

Biztosra lehetett venni, hogy a posta munkáját taglaló Országgyűlésen a felszólaló képviselők szinte kizárólag a telefonról szólnak majd. Érthetően, hiszen olyan korban élünk, amelyben az információnak, s főként gyors továbbításának különös jelentősége van. Az információ mozgósító erő, gazdasági-politikai tényező, befolyásolja az élet minőségét, az általános közérzetet is. Különös erőforrás - a gazdaságszervezők, a társadalomkutatók szerint értéke, hatásfoka a gazdaság működésében már-már megközelíti az energiáét vagy a nyersanyagokét.

- Nálunk az információ továbbításában a Magyar Posta a legnagyobb szolgáltató. E munkájában használatos technika legelavultabb és legkorszerűbb két véglete csaknem évszázadnyira van egymástól: a századforduló tájáról való telefonközpontok mellett űrtávközlés segítségével köt össze a posta földrészeket, s igen korszerű adatátviteli központokon keresztül kapcsolja össze előfizetőit.

- A magyar telefonhálózat nemcsak felemás, mennyiségi gondjai is vannak. Érdekes összehasonlítás: Budapesten jelenleg 290 ezer lakásban van telefonkészülék, vidéken ennél is kevesebben, 210 ezerben. Igazán kritizálható arányok ezek, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy az országos hatáskörű szervek, s az ipar tetemes részének jelenléte, valamint a nemzetközi kapcsolatban - ideértve az idegenforgalmat is - betöltött szerepe miatt a főváros információéhsége nagyobb , mint a vidéké. Az bizonyos, hogy kevés a telefon Budapesten is, vidéken is. A mai felosztás furcsaságát mégis jól érzékeljük, ha a telefonellátottságot összehasonlítjuk a gépkocsiéval. Eszerint Budapesten valamivel több személygépkocsi van magántulajdonban, mint lakástelefon. (330 ezer személygépkocsi - 290 ezer telefon.) Vidéken öt az egyhez az arány, azaz a több mint egymillió személygépkocsival szemben mindössze 210 ezer lakástelefon van.

- A mennyiségi hiányok mellett a minőségiek is a vidéket sújtják jobban. Mivel a kézi kapcsolású telefonközpontok túlnyomó többsége munkanapokon csak 8-16 óra között működik, hét végén pedig egyáltalán nem, gyakorlatilag lehetetlen kapcsolatot létesíteni kétezer település 2,7 millió lakójával a hét 168 órájából 128 órában, ötvennyolc évvel az első hazai automata telefonközpont üzembehelyezése után itt tartunk. A legutolsó statisztika szerint Magyarország 3064 településéből ötszázat sikerült bekapcsolni eddig a távhívó rendszerbe. Kedvező a kép, ha azt tekintjük, hogy az ötszáz település telefonja (egyéni, közületi, nyilvános) a hazai 738 800 főállomás 81 százalékát képviselik, tehát most már csupán 19 százalék nem részese a távhívó rendszernek. A dolog mégis úgy áll, hogy a hazai városoknak több mint a fele - hetven -, valamint a községek 85 százaléka - 2619 - csak hosszas várakozással és gyenge minőséggel tudja a helyközi telefonbeszélgetéseit lebonyolítani. Az automatizált telefonszolgáltatásban ugyanis Magyarország nemcsak a nyugat-európai, hanem a szocialista országok között is a sor végén áll.

- A sok évtized alatt felhalmozott problémák aligha oldhatók meg rövid idő alatt, valószínűleg néhány ötéves tervidőszakban is bajosan. A VI. ötéves tervben például üzembe helyezett a posta 120 ezer főállomást, valamint 4100 nyilvános telefont, több mint kétszeresére növelte a távhívásba bekapcsolt helységek számát, 27-ről 84-re nőtt a távhívással elérhető országok száma is. Tény, hogy ott, ahol a feltételek lehetővé tették a beruházást, jócskán javult a hazai telefóniáról alkotott vélemény.

- Mindazonáltal nagyon sok régió méltán vár az eddigieknél radikálisabb fejlesztést. De mi várható az évtized végéig? Nos, a Magyar Posta VII. ötéves tervében kiemelt helyet kapott a vidék telefonfejlesztése. Sokféle forrás - központi, saját, különféle hitelek, helyi támogatás - felhasználása teszi lehetővé, hogy minden korábbinál több telefonállomást létesítsen 1990-ig a posta. A tervekben szerepel, hogy a mostani időszakban valamennyi megyeszékhely telefonhálózatát felújítsák. A tizennyolcból (Pest megyének nincs Székhelye) tizenegyben már befejeződött, míg a tizenkettedikben, Miskolcon túlvannak már a munka egy részén. E program a tervidőszak legnagyobb postai beruházása: kétmilliárd forintba kerül. A további hat megyeszékhelyen végzendő munkálatok közül a szombathelyi másfél milliárd forintot, a székesfehérvári, a veszprémi, a zalaegerszegi, a szolnoki és a kaposvári egyenként egy-másfél milliárd forintot igényel. A fel nem sorolt tizenegy megyeszékhelyen is lesz - a korábbi rekonstrukciókra alapozva - bővítés. A szerelőknek ezeken a településeken könnyebb a dolguk, hiszen a központok bővítéséhez áll már az épület, s létrejött a hálózat egy része is.

- Napjainkban nemcsak a vasúti és közúti közlekedés Budapest-központú, ilyen a telefonhálózat is. Ennek megszüntetésére alakítanak ki úgynevezett régióközpontokat Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Pécsett. Szegeden és Budapesten. E hálózat lehetővé fogja tenni, hogy a helyközi távhívásban mindenkor a legkedvezőbb irányba jöjjön létre a kapcsolat. Ma ezek java része kényszerűen foglalkoztatja a budapesti helyközi központot, fölösleges zsúfoltságot okozva.

- A mostani tervidőszak fontos jellemzője a telefonhálózat fejlesztésében: a kisebb településeken nagyobb arányú lesz az automatizálás. Az évtized végére többmint ezer községben, városban üzemel majd automata telefonközpont.

Fejér Gyula