A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1987_01_09_55p.txt
DUPLA ÉS SEMMI!
Az új telefonkönyv margójára
A Magyar Posta jóvoltából megjelent az új telefonkönyv. Aki végiglapozgatja a 160 oldalnyi, ma már közszükségleti cikknek számító munkát, igazán megtalál benne mindent, ami a megye telefontulajdonosaira vonatkozik.
A megyeszékhely egyik nagyvállalata - ahonnan meglehetősen sokat telefonálnak - a könyv megjelenése pillanatában ismerve az igények felmérésének "jó módszereit", harminc kötetet vásárolt, s azt gyorsan kiosztotta. A dolgozók, mármint akiknek telefonkönyv jutott, nyomban tanulmányozni kezdték, néhány helyen műanyag fóliába csomagolták, ezzel is óvva a használat közbeni kopástól. Egyszóval, örültek ennek a könyvnek, ám néhányuknak ürömcepp vegyült boldogságába. Az ok nagyon egyszerű volt: hiába keresték Fülöpszátlástól Kiskunhalasig a telefonkönyv oldalait, nem találták, mert nyilván elfelejtették azt a nyomdában belefűzni. Hiányzott 96-tól a 129. oldalig minden egyes lap. Mennyiségi kifogás azonban nem érhette a szóban forgó köteteket, hiszen Kecskeméttől Bodoglárig, azaz a 65-től a 90. oldalig a telefontulajdonosok kétszer is szerepeltek.
Felelősség természetesen nem terheli az impresszumban feltüntetett felelős kiadó Rózsa Istvánt, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjét a Pécsi Szikra Nyomdában készített selejt telefonkönyvekért, amely az OPTIMUM kisszövetkezet közreműködésével került előállításra. A posta a megvásárolt, de hibás telefonkönyveket feltehetően díjmentesen kicseréli. Ennek ellenére megkérdezzük: Ki a felelős azért, hogy a 62 forintba kerülő telefonkönyv selejtes példányait is árusítják?
Gémes Gábor