Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1987_03_26_178p.txt

Lépésváltás a telefonhálózat korszerűsítésében

A jelentésben és a vitaindítót követő felszólalásokban - érthető módon - a telefonhelyzet került az első helyre. Bács-Kiskun megye a hírközlés e területén különösen hátrányos helyzetű, és bár a párt megyei végrehajtó bizottsága 1981-es állásfoglalása célúl tűzte ki az országos ellátottsági szint elérését, a felzárkózás üteme a kívánatosnál lassúbb.

A VI. ötéves terv hozott bizonyos fejlődést: elkészült a kecskeméti gócközpont, nőtt az automatizált központok szárma. Valódi lépésváltást azonban - úgytűnik - a mostani tervidőszak jelent. A tanácsok cselekvő programmá tették a távbeszélőprogram megsegítését. Ez a támogatás - mintegy katalizátor szerepet betöltve - mozgósította az üzemek, a lakosság erőforrásait is; Nem maradt el a széles körű társadalmi összefogás postai visszhangja sem. Így a tervidőszakban postai és helyi forrásokból több minit egymilliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a megyében.

A városok utat nyitnak a községeknek is

- Ezek jórészt alapozó jellegű munkálatok: sorra kiépültnek a fővonalak, és a városok automatizált központjai, melyek lehetővé teszik a környező települések bekapcsolódását is a távhívásiba.

- Kecskeméten az idén elkészüli a második 1000 állomásos konténerközpont. A térségben új automata központot kap Izsák, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Szabadszállás, és ezzel összefüggésben 12 kisebb község is részesült az automatizálás előnyeiből.

- Baja városa 120 millió forint vissza nem térítendő támogatás árán - 1990-ig - 6000 állomásos crossbar-központhoz juthat. Ez megnyitja az utat a környék hálózatfejlesztéséhez is.

- Kiskőrösön az 1985-ben. meghirdetett telefonkötvény eredményeként már az idén ábadják a 2000 állomásos helyi és helyközi központot. Sorra bekapcsolódhat ezen keresztül Soltvadkert, Kecel, és a környék tíz kisebb települése is a távhívásiba.

- Kiskunhalas és Bácsalmás körzetében is hasonló hálózatfejlesztés várható és a döntéselőkészítés szakaszában van, a kalocsai központ korszerűsítése.

- A tervek és már érzékelhető eredmények mellett szó esett a jelentésben a kézbesítés, a hirlap-terjesztés gondjairól, a munkaidőhöz alig-alig alkalmazkodó postai nyitvatartásról is.

A tanyaközpontok se maradjanak ki

Az első hozzászóló, Tobak Csaba (megyei tanácstag) a kisközségek jelenlegi áldatlan telefonhelyzetéről beszélt. Különösen éjszaka és a munkaszüneti napokon nehézkes a telefonálás. A hétvégeken a többi postai szolgáltatás is akadozik.

- Dr. Tóth Antal országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a jelenlegi telefonhelyzet gúzsba köti, veszteségekre kárhoztatja Kalocsa és környéke gazdasági életét. A lakosok annyira reménytelennek tartják a helyzetet, hogy már nem is adnak be telefonigénylést. A tervek szerint a város kapná a 90-es évek elején az első elektronikus központot az országban. A képviselő javaslata: olyan megoldás kellene - minél gyorsabban -, mely hoszszú távon megoldja a városkörnyék gondjait.

- Börcsök András (megyei tanácstag) a bugaci, dr. Horváth László országgyűlési képviselő pedig az egész kiskunfélegyházi térségben történt változást ismertette. A tervidőszakban minden itteni község bekapcsolódhat a távhívásba. A képviselő javasolta, hogy ahol csak lehet, a tanyaközpontokban is létesítsenek nyilvános telefonállomásokat.

- Ázsóth Tamás (megyei tanács, tag) a többi között a tervezett izsáki és keceli tévé-átjátszó adókról szólt, Valla Ferenc (megyei tanácstag) a Baján működő postaforgalmi szakközépiskolai oktatási anyagának korszerűsítését szorgalmazta. Vida Miklós (megyei tanácstag) a bácsalmási tanácstagi csoport véleményét tolmácsolta: időszerű a postai nyitvatartás idejét a mai követelményekhez, a munkaidőalap védelméhez igazítani.

- Szót kért Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese is, aki a tervidőszakban előttük álló feladatokat ismertette. Ezek között szerepel a szolgáltatások színvonalának tartásai, a szükséges felújítások elvégzése és mintegy 40 ezer telefon felszerelése a délalföldi térségben.

Felelősség a jövőért

A tanácsülés ezután jóváhagyta a megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét, majd pedig - dr. Gajdócsi István javaslatára - fontos kérdésben döntött a testület. Hozzájárulást szavazott meg egy új megyei alapítványhoz a fiatal szakemberek továbbképzésének, szakmai felkészülésének támogatására.

- Amint a megyei tanács elnöke elmondta, a mostani döntésit gondos előkészítés előzte meg. Eddig mintegy 2 és fél millió forint gyűlt össze, és a megyei pártbizottság kezdeményezése nyomán 26 szervezet csatlakozott az alapítványhoz. A különböző vállalatok, intézmények, 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő összeget ajánlottak fel, a megyei tanács pedig - mostani döntése alapján - félmillió forinttal járul hozzá a

Bács-Kiskun Megyei Alkotói Alaplétrehozásához.

Az alapítvány évi 9 százalékos kamatából pedagógustól a mérnökig, közgazdászig olyan, tehetséges fiatalokat támogatnak, akik tanulmányaikkal, újításaikkal előmozdíthatják a megye társadalmi-gazdasági fejlődését. Az alapítvány segíti az arra érdemes találmányok hasznosítását, külföldi tanulmányutakat, alkotói szabadságot, és különböző önképzési formákat tesz lehetővé. Gondozására, az évenkénti pályadíjak odaítélésére felügyelő bizottságot hoznak létre a támogató intézmények képviselőiből.

- Az alapítvány nyitott. Arra számítunk, hogy - érezve közös felelősségünket a jövőért - a megyében működő vállalatok, szövetkezetek, intézmények hozzájárulnak az alapösszeg további bővítéséhez - mondta dr. Gajdócsi István.

- A megyei tanács ütése interpellációkkal ért véget.

Lovas Dániel