A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1987_01_15_99p.txt
MEGKÉRDEZTÜK...
Szabad-e telefonálni?
Telefonon panaszolta egyik olvasónk:
- A napokban sokadmagammal vártam a kecskeméti 1-es buszjáratot a homokbányái végállomásnál. Türelmesek voltunk, bármennyire fáztunk, mert láttuk a hóval küszködő járműveket, a vezetők erőfeszítéseit. Közben betértünk a közeli Autóscsárdába, ahonnan munkahelyünkre szerettünk volna telefonon jelezni késésünk okát. Azonban ridegen elutasítottak, mondván, itt fogyasztani kell, nem telefonálni, menjünk a nyilvános fülkéhez. A tanácsot megfogadtuk, de az a készülék süket volt. Visszatértünk az Autóscsárdába, ismét kértük, hadd telefonáljunk, de most sem engedték meg. Közben jött a kenyeret szállító autó, a nagy hóban elakadt, nem tudott továbbmenni. A gépkocsi vezetője is megpróbálkozott telefonon segítséget kérni a csárdából, de a készülék közelébe sem engedték! Fontos, sürgős esetben - pénzért - miért nem telefonálhattunk a kecskeméti Autóscsárdából?
Gyenes Gézától, a posta távközlési üzemének vezetőjétől kértünk választ, amely egyértelmű:
- Segélykérés esetén a készülék használatát mindenhol meg kell engedni! Még a csárdában is!
- sei -