Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1987_05_14_1p.txt

Miként alakul a telefonellátottság az évtized végéig?

A számok sokat mondanak: 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás jutott, s ez az akkori európai állag 70 százaléka volt. Azóta a hazai beszélőhely-sűrűség több mint négyszeresére emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradásunk az európai átlaghoz mérve, mivel korábbi önmagához képest a kontinensen 6,4-szeres volt a fejlődés. Ráadásul a nemzetközi mezőnyben való lemaradás mellett további belső torzulások is megfigyelhetők, hiszen a fejlesztések az idők folyamán főként a fővárosra koncenlrálódtak, s így a vidék elmaradása nőttön nőtt.

- A közelmúltban egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy a VII. ötéves tervidőszakban tovább várható a távközlési szolgáltatások iránti igények dinamikus növekedése. A hagyományos értelemben vett távközlési szolgáltatások mellett mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránt is. Sok-sok új telefonra lesz tehát szükség, de ez még nem minden, mert a megfelelő színvonalú távbeszélő szolgáltatás mellett számos előfizetőnek szüksége lesz. különféle adatátviteli, valamint a telefon- és az adathálózatot integráltan alkalmazó új szolgáltatásokra. Az ipari termelés struktúrájának remélt változása, nemkülönben a számítástechnika egyre nagyobb szerepe a termelés irányításában és a termelési folyamatokban, továbbá az a józan igény, hogy hatékonyabb legyen a mezőgazdasági termelés, együtt és egyenként is nagyobb követelményeket támasztanak a távbeszélö-hálózat szolgáltatásaival szemben.

- Aligha mondunk újat vele, hogy a szolgáltatás minősége nem romolhat tovább, mert súlyosan veszélyeztetné a gazdaság terveinek valóra váltását. Az Országgyűlés egyik tavalyi ülésszaka óta sokak számára az is ismeretes, hogy a mostani tervidőszak, ha nem is lesz képes gyökeresen felszámolni a több tervciklusban felgyülemlett hátrányokat, fordulópontot jelent mégis.

- A fejlesztés elvei, a már említett szakmai tanácskozáson - amelyen a Magyar Posta VII ötéves tervi távközlési fejlesztését vitatták meg a szakemberek - rögzítették a fejlesztés legfőbb elveit. Eszerint elsődleges teendőként meg kell állítani a rekonstrukciós elmaradások további halmozódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bővítését szorgalmazta a posta, hogy gyarapítani tudj a bevételeit. E szándékot nem igazolta a gyakorlat: hiába lesz több telefonállomás, a felújítások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre roszszabb hatásfokkal működik. Az évtized végéig a működő képesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer telefonállomást kiszolgáló elavult központberendezést, a vállalatoknál, intézményeknél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilággal összekapcsoló alközpontokban legalább 11 ezres kapacitást, és 700 ezer kilométert meghaladó telefonérhálózalot.

- És akkor még egyetlen új előfizető sem kapott telefont, Nem kicsik az új bekapcsolások feladatai sem: 1990 végéig Magyarországon a 100 lakosra jutó telefonellátottságot a jelenlegi 14-röl 16,8-ra fejleszti a posta. A számítások szerint a telefonhálózatot érintő beruházások összértéke 40 milliárd forintra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez, a minden eddiginél nagyobb feladat jokora erőfeszítést követel a Magyar Postától is, meg a hazai ipartól is. Az utóbbiról jelzésként annyit, hogy a tervezett fejlesztés távközlési berendezéseinek négyötödét a hazai ipar fogja szállítani.

- A fővárosban a központok és a hálózat kritikus állapota miatt a beruházások többsége rekonstrukció lesz, persze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt növekedésére is. A feladatot egyébként némiképp bonyolítja, hogy a variációk számának kimerülése folytán 1988-ban Budapesten át kell térni a hétjegyű telefonszámokra.

Új központok

Mint már volt róla szó, nagy az aránytalanság a vidék és a főváros telefonellátottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves tervidőszak egyik alapvető feladataként kezeli ennek az aránytalanságnak a megváltoztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a megyeszékhelyeken a telefonközpontok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megyeszékhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a tervidőszak legnagyobb ilyen jellegű beruházása, aminek összértéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok, Szombathely és Kaposvár van még hátra az évtized végéig, ezek egyenként 1-1,5 milliárd forintos beruházások.

- Hazánkban 1928-ban helyezték üzembe az első automata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtizeddel később, még mindig csaknem kétezer olyan kézi kapcsolású telefonközpont működik, amelyik csak a század eleji színvonalú szolgáltatásokra képes. Mellettük - a 3004 település közül ötszázban - automatikus távhívásra alkalmas telefonközpontok működnek. A mostani tervidőszak telefonfejlesztési feladatai sorában rangos helyet kapott az automatikus központok számának gyors nővelése, hiszen a VI. ötéves tervidőszak végén még a városoknak is több mint a fele nélkülözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban teljesen mindennapos szolgáltatást. A VII. ötéves tervidőszak végére - és ez már számottevő fejlődés - több mint a kétszeresére emelkedik az automatikus távhívásba bekapcsolódó települések száma. Nem kevésbé fontos, hogy a Magyar Posta kialakítja az úgynevezett régióközpontokat, amelyek révén végre megszűnik a telefonösszeköttetésekben a Budapest-centrikusság, és javulni fog az átviteli és a hangminőség.

- A Magyar Posta központjában arról tájékoztattak, hogy végül is 1990-ig - a rekonstrukció 140 ezer állomásán kívül - körülbelül 260-280 ezer állomáskapacitás tiszta szaporulat érhető el, ami lehetővé tenné 200-210 ezer új főállomás üzembe helyezését. Távközlő hálózatát a posta a későbbiekben természetesen a legkorszerűbb rendszerekkel, berendezésekkel kívánja fejleszteni. Mivel a híradástechnika gyors ütemü innovációját, az elektronikus, digitális technikában mutatkozó nagyarányú fejlődést a hazai ipar csakis némi késéssel képes követni, az ilyen típusú rendszerek szállítására valószínűleg csak az évtized utolsó időszakában kerülhet sor.

Fejér Gyula