A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1987_05_18_115p.txt
Gondolatok a távközlésről
Százhuszonkét évivel ezelőtt Párizsban írták alá a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló okmányt. Akkor még hetekbe-hónapokba telt, míg ez a hír Európa valamennyi részébe eljutott. Ugyancsak hosszú ideig tartott a postai küldemények célbaérkezése. Az egyetlen távközlési eszközt, a távírót később követte a telefon, majd a rádió és a televízió. Ma már a távközlés csatornái behálózzák a földgolyót.
Az alapítók bizonyára azt akarták az 1800-as években, hogy a távközlés az emberek, országok, földrészek közötti megértést is szolgálja. Azaz eszköze legyen a világbéke megvalósításának. Sajnos a történelmi események nem így alakultak, hiszen ez alatt a százhuszonkét év alatt két világháború és több helyi háború dúlt földünkön.
A távközlés egyre inkább nélkülözhetetlen- részévé válik életünknek. Természetesen Magyarország is tagja az egyesületnek. Évtizedekkel ezelőtt a magyar tudósok e téren a világ élvonalába tartoztak. Gondoljunk csak Puskás Tivadarra és találmányára, a telefonközpontra. Azóta leszakadtunk az élvonaltól, a telefonellátottságban pediig igen sok a pótolnivaló. A Magyar Posta az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a lemaradást valamelyest behozza vagy legalábbis csökkentse. Megyénk még az országos átlagnál is rosszabb helyzetben van. Miközben e sorokat kopogjuk az írógépen, tudósítónktól telexen érkezik a hír: Homokmégy egyik szállásán, ahol mindegy 450 ember él, már három hete rossz az egyetlen telefon!
A hír gyorsan eljutott hozzánk ..