A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1991_01_29_199p.txt
Miért drágul a távközlés?
A sajtóban már többször is hírül adták, hogy február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgáltatások díjai. A néha egymásnak is ellentmondó tájékoztatásokból azonban nem derült ki: mi is áll az áremelés hátterében. A kérdés tisztázására az MTI munkatársa a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatóságához fordult, ahol Lipp István osztályvezető adott tájékoztatást.
Lipp István elmondta: közismert, hogy a hazai távközlési szolgáltatás messze elmaradt az ország általános fejlettségi szintjétől, s így nem felel meg azoknak a követelményeknek sem, amelyek a piacgazdálkodásra való áttéréshez szükségesek. A távközlés fejletlensége miatt a nemzetgazdaságot évente több mint 50 milliárd forint kár éri, s a külföldi tőke beáramlásának akadozása is részben a szükséges távközlési infrastruktúra hiányával magyarázható. A telefonellátottság alacsony színvonala emellett nagymértékben gátolja a kisvállalkozások kialakulását és működését, továbbá jelentősen rontja a lakosság életkörülményeit is.
A fejlesztéshez szükséges tőkét a távközlési szolgáltatások jelenlegi nyeresége nem termeli meg, ezért szükségessé vált a távközlés árszínvonalának 45 százalékos emelése. Cserébe viszont a következő három évben mintegy félmillió telefonállomást helyeznek üzembe, s megkezdődik - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő - európai mintájú távközlési díjazási rendszer kialakítása is. Az utóbbira azért van szükség, mert a távközlési díjak rendszere az elmúlt évtizedek során jelentősen eltorzult: aránytalanságok alakultak ki az alapdíj és a forgalmi díj között, továbbá a forgalmi díjon belül is. A jelenlegi tarifák alkalmazásával nem tudnának megélni a várhatóan liberalizálódó távközlési piac helyi szolgáltatói sem.
Az új díjak február 1-jétől a következőképpen alakulnak: a 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos díja 5 forintra emelkedik, viszont bővül a kedvezményes időszak, hiszen péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ünnepen ugyanazért az összegért kétszer annyi ideig - hat percig - lehet telefonálni. A távhívóforgalom díja átlagosan 40 százalékkal emelkedik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezményes időszak itt is bővül. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz a távhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa.
A nemzetközi díjak közül, a forint leértékelése miatt, emelkedik az európai és a mediterrán országokba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. A tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja viszont nem változik.
A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja 10-ről 15 forintra módosul. Továbbra is 50 százalékos kedvezménnyel adhatók fel a levéltáviratok, és a meghatározott napon kézbesítendő táviratok.
Az előfizetési díjak átlagosan 100 százalékkal növekednek. Ennek mértéke a közületeknél kisebb, míg a lakosságnál - a gépi kapcsolású központok előfizetői esetén - eléri a 150 százalékot. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magánelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A februári számlán már az új alapdíj, de még a régi árakon elszámolt beszélgetési díj szerepel, a márciusi számlák már viszont az új árakat tartalmazzák.
Az árváltozások miatt 18 ezer nyilvános távbeszélő-állomást kell átalakítani, illetve kicserélni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ahol az átállítás megtörtént és ötforintos érmével lehet telefonálni, a fülkében jól látható felhívást helyeznek el. Ahol ez a tájékoztató még nem található, ott az átállítás időpontjáig még a régi áron lehet telefonálni.
A cikk eredeti linkje...... 1.
