Petőfi Népe - pn_1991_12_19_188p.txt
FALUTELEFONOK EURÓPAI HITELBŐL
Mikor lesz korszerű telefonhálózatunk?
Magyarországon változatlanul és makacsul tartja magát a telefonvonalak - kivált a korszerű igényeknek megfelelő szolgáltatása - hiánya. Különösen aggasztó a helyzet vidéken, ahol a rendszerváltással a társadalom elé tűzött fejlődés talán első számú akadálya az infrastruktúra európainak nem is nevezhető volta, kivált az út- és távközlési hálózat kiépítetlensége, elavultsága.
Csak telefonhelyzet van...
Év eleji adatok szerint az ország 19 megyéje közül 4 (a telefonhálózat automatizálása alapján) a közepes szintet sem éri el. Nógrád áll a negatív lista élén, ahol 121 helységből mindössze 2 rendelkezik automatizált központtal, s ez csupán 1,7 százaléka a megye településeinek. Jász-Nagykun-Szolnok,
Szabolcs és Borsod-Abauj-Zemplén is a gyengén ellátott megyék közé tartozik. Ha hozzájuk számítjuk a 7, közepesen automatizált megyét, ahol a települések legalább 30 és legfeljebb 48,6 százalékában van ilyen telefonközpont, akkor kitűnik, hogy megyéink többsége, összesen 11 ugyancsak rászorul a telefonhálózat korszerűsítésére. Ilyen alaphelyzetben akár nemzetmentőnek is nevezhetnénk a Magyar Távközlési Vállalat (MATAV) úgynevezett faluprogramját, amely nem kevesebbet ígér, mint - az elkövetkező három év alatt - az országos távhívóhálózat korszerű technikai eszközökkel megvalósuló dinamikus fejlesztésével egyidejűleg megteremteni az alapját a falvak távközlési elmaradottsága felszámolásának.
Az első szakaszban ezer helységgel számolnak
- Az elmúlt évtizedek fejlesztései a városokat és az iparvidékeket célozták meg, emiatt az ország 3069 helységének mindössze 38 százaléka, 1284 település kapcsolódik az országos távhívóhálózatba.
A települések többségében - 1785 helyen - még kézikapcsolással működik a hálózat, sőt: 1200 helységben ezt a szolgáltatást is csak a postahivatal nyitvatartási ideje alatt veheti igénybe a lakosság. Záróra után csak a segélykérő telefon áll rendelkezésre ezeken a helyeken - összegzi az éppen derűs mai helyzetképet Szabó Gyula főosztályvezető.
- Kérem, e bevezető után ismertesse: milyen változás remélhető a faluprogramtól?
- A program egyik alapvető célja, hogy az ország valamennyi településén nonstop, az az 24 órás folyamatos szolgáltatást nyújtsanak a telefonközpontok. Ezzel párhuzamosan azt kívánjuk elérni, hogy a három év alatt legalább 1000 helységet bekapcsolhassunk a távhívóhálózatba. Hogy ez milyen előnnyel jár mind a helyi előfizetők, mind pedig az őket hívók szempontjából, azt - gondolom - nem kell ecsetelnem.
- Ezek szerint a programnak ez a része kétirányú: korszerűsítést és fejlesztést egyaránt tervez.
- Igen. A jelenleg kézi kapcsolással működő 23 és fél ezer tele fonállomásunk korszerűsítését és 21 és fél ezer új vidéki előfizető bekapcsolását egyaránt lehetővé teszi.
- Milyen műszaki megoldások és berendezések révén?
- Terveinket a mai fejlett technikai eszközökre számítva készítettük, zömmel külföldi technikára. Olyan alaphálózatot szeretnénk végre létrehozni, amire a későbbi fejlesztések is ráépíthetők. Optikai rendszerek, előfizetői mikrohullámú rendszerek létesítése szerepel terveinkben.
- Ez nem kevés pénzt igényel, s hacsak nem emelnek nagyot az előfizetői díjakon, akkor néhány éven belüli, gyorsnak nevezhető megtérüléssel aligha számolhatnak . . .
- Márpedig a lakosság mai helyzetét és teherbíró képességét ismerve jelentős díjemelést most nem tervezhetünk.
A sor végén kezdik a fejlesztést
- Akkor miből valósulhat meg a program ?
- A MATÁV előrehaladott tárgyalásokat folytat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal egy 50 millió dolláros kölcsönről. Reményeink szerint ezt a hitelt még az idén jóváhagyták, s ha pont kerül a szerződésre, az összeget saját erőnkből ugyanennyivel megtoldva megkezdődhet az érdemi munka.
- Hol kívánják kezdeni?
- Az országnak azokon a területein, ahol a legrosszabb a helyzet. Vagyis Észak- és Kelet-Magyarországon.