A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1991_11_11_98p.txt
KUNPESZÉREN
Különutas telefonfejlesztés
Majdnem végzetessé vált a Kunszentmiklóssal létrejött kényszerházasság!
- mondja Boros Sándor, kunpeszéri polgármester. - A sokat elátkozott 1971-es területfejlesztési koncepció nyomán ugyanis, a nem sokkal korábban önállóvá vált településünk, egy városjelölt nagyközség gyarmata lett. A fejlesztési pénzek Szentmiklóson maradtak. Megszüntették az iskolánk felső tagozatát. A gyerekeinknek nap mint nap buszozni kell, mindaddig, amíg saját erőből nem tudunk emelni egy új, korszerű intézményt. Az alsó tagozat épületeit is le kellene bontatni. Az öreg falak nedvesek. Sokba kerül a felújítás...
- Nem kapcsolódhattak a telefonfejlesztéshez sem. Itt még kurblis készülékek szolgálnak.
- Elhalásra ítéltettünk: tárgyalás nélkül, ártatlanul. Aki tehette, elmenekült. A fiataljaink nem tértek vissza az érettségi, meg a szakmunkásvizsga után. Itt csak igen kevesen építettek családi házat. Most kezdjük csak számba venni, hogy mink van, mit lehetne tenni, hogy behozzuk a lemaradást? A telefonkorszerűsítés, szerencsénkre, hamarosan megvalósulhat. Csatlakoztunk a dél-pesti önkormányzatok, a Műszertechnika Vállalat, valamint az Ericson kommunikációs társaság közös vállalkozásához. Nem várunk a Magyar Távközlési Vállalatra. Önállóan építjük ki a központot és a hálózatot. A szerződés értelmében 1993. március 21-én az eddigi hat mellett 45 újabb állomást kötünk be Peszéren. Természetesen a legkorszerűbb technológia kerül telepítésre. A cégünkhöz részvényesként magánszemélyek is csatlakozhatnak. A telekommunikáció világszerte jó üzlet. A község háromszázezer forintért vett részvényt. Hiszünk a sikerben! A vezeték a kábeltelevízió adásainak továbbítására és a vagyonvédelem céljaira is szolgál majd.
- Van-e az itt élőknek kedve és pénze a vállalkozáshoz?
- Erre a kérdésre nehéz felelni. Sajnos, a helyi Parasztbecsület Tsz - amelynek én is alkalmazottja és tagja vagyok - gyenge lábakon áll. Ma már nyolcvan munkanélküli van a faluban. Hallani újabb elbocsátásokról. Minden baj és gond ellenére optimista vagyok. Hatvan kilométerre vagyunk a fővárostól. Biztos, hogy a jövőben is eladható lesz valahogy a nálunk meghízott liba, marha, sertés és bárány. Hiszek a peszériek híres munkaszeretetében és szorgalmában. Most persze az a legfontosabb föladat, hogy a faluközösség magára találjon. Ismerje föl mindenki az önállóság nyújtotta lehetőségeket. . .
Farkas P. József
A cikk eredeti linkje...... 1.
